Jogi szakértők, korábbi jogászok és bírák egy csoportja mintegy ötszáz felperest képvisel a tokiói körzeti bíróságon és további kétszázat Fukusima prefektúrában a japán állammal szemben.

A tokiói körzeti bíróságra benyújtott kereset célja, hogy megakadályozza a japán önvédelmi erők külföldi állomásoztatását, és személyenként mintegy 100 000 jenes (mintegy 248 ezer forint értékű) kártérítést követel amiatt, mert Tokió megsérti a felperesek békés élethez való jogát.

Az Abe Sindzó miniszterelnök kormánya által kezdeményezett és márciusban életbe lépett jogszabályok a "kollektív önvédelem" elvén alapulnak, és azáltal, hogy kibővítik a japán fegyveres erők jogosítványait, fordulatot jelentenek Japán eddigi, pacifista politikájához képest.

A tokiói törvényszékhez folyamodó felperesek, akik között a Japánt ért második világháborús légicsapások, valamint a szibériai munkatáborok borzalmainak túlélői is vannak, beadványaikban azzal érvelnek, hogy a kollektív önvédelemhez való jog gyakorlása megsérti a japán alkotmány kilencedik, hadviselést tiltó cikkét, és "visszafordíthatatlan károkat" okozhat.

A jogászok Oszakában, Hirosimában és Nagaszakiban a törvénycsomag elleni további keresetek beadását tervezik. A kifogásolt jogszabályok - szakítva a második világháború óta élő tabuval és újraértelmezve a japán "békealkotmány" szövegét - rendkívül erős korlátozásokkal ugyan, de lehetővé teszik japán katonák külföldi bevetését, amennyiben ez Japán szövetségeseinek védelmében történik, még ha magát a szigetországot közvetlenül nem is éri támadás.

Korábban több magánszemély kezdeményezett már hasonló jogi lépést a japán állam ellen. A beadványokkal a törvények eltörlését vagy alkotmányellenességük kimondását akarták elérni, ám az ügyeket tárgyalás nélkül utasították el az illetékes törvényszékek.