Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Panama elfogadja a pénzügyi információk automatikus cseréjéről szóló szabályokat

Panama úgy döntött, hogy elfogadja a pénzügyi információk automatikus cseréjéről szóló, adóelkerülést szolgáló nemzetközi szabályokat (CRS) - jelentette be csütörtökön Washingtonban Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára.

Gurría a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi értekezlete alkalmával tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy ilyen értelmű információkat kapott Panamából. A főtitkár szerint ha Panama valóban teljes egészében elfogadja a rendszert, az nagyon jó hír, és az OECD üdvözölné a döntést.

"Ez lenne a reménysugár ebben az incidensben" - fogalmazott Gurría.

A pénzügyi információk automatikus cseréjéről szóló megállapodást 2014-ben hozták tető alá az OECD szervezésében. A Berlinben elfogadott egyezmény aláírói bevezették az OECD keretében kidolgozott szabályokat (Common Reporting Standard - CRS), amelyek értelmében az illetékes hatóságok automatikusan hozzáférhetnek az adott ország állampolgárai, vállalkozásai, alapítványai által más országokban végzett pénzügyi tevékenységéből származó jövedelmek adataihoz, a kamatokból, osztalékokból származó jövedelmekre és számlaegyenlegekre vonatkozó információkhoz is. A közös rendszer azt a célt szolgálja, hogy a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmeket eltitkolni az adóhatóságok elől. Az egyezményhez több mint 90 állam - köztük Magyarország - és terület csatlakozott.

Panama a két héttel ezelőtt kirobbant offshore-botrány középpontjába került, miután a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából 11,5 millió dokumentumot szivárogtattak ki több mint 214 ezer offshore cégről. A dokumentumokat a Süddeutsche Zeitung című német lap dolgozta fel az utóbbi egy évben az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű washingtoni központú szervezettel közösen, több neves sajtóorgánum - például a The Guardian című brit lap, a BBC brit közszolgálati médiacsoport, a Le Monde című francia lap és az argentin La Nación - több száz újságírójának közreműködésével.

Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel. Az eltitkolt offshore vállalatokban közvetve vagy közvetlenül érintett jelenlegi államvezetők közt vannak Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasai, szerepel köztük Petro Porosenko ukrán államfő, illetve Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király is.

Juan Carlos Varela panamai elnök közölte, hogy a kiszivárogtatott információk rossz fényt vetnek kormányára, amely "zéró toleranciát" tanúsít a panamai pénzügyi szektorban való visszaélésekkel szemben.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×