Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetét vezető politikus elmondta: akárcsak a tavalyi március 15-én, néhány társával idén is kék-piros-sárga színű, a közepén Erdély-címerrel díszített zászlóval készültek részt venni a kolozsvári ünnepi rendezvényen, amely felvonulással kezdődött a város egyik forgalmas útján.

A felvonulás előtt azonban rendőrök szólították ki a tömegből az Erdély-zászlót lobogtatókat, igazoltatták és a zászlók bevonására kötelezték őket. A rendőrök a büntető törvénykönyv 369. cikkelyére hivatkoztak, mely szerint hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal büntethető egy bizonyos csoport elleni gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszítás.

A felvonuló tömeg egyébként zavartalanul lobogtathatta a magyar és a székely zászlókat.

"A rendőr arra hivatkozott, hogy az Erdély-zászló nem jelképezi a románokat. Hiába magyaráztuk, hogy Erdély címere, amely a zászlón szerepel, benne van Románia címerében és hogy többek között ezzel a zászlóval vonultak fel az erdélyi románok 1918. december 1-jén a Romániával való egyesülésüket kimondó gyulafehérvári nagygyűlésen, őket ez nem érdekelte. De mert azzal is érveltek, hogy a felvonulás szervezőivel korábban megegyeztek abban, hogy nem lesz ilyen zászló, ezért bevontuk a zászlót, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a szervezőket" - mondta a politikus, aki korábban több mint tízezer román és magyar ember aláírását gyűjtötte össze egy Erdély autonómiáját kérő petícióra.

Fancsali Ernő hozzátette, hogy összesen öt Erdély-zászlót kellett bevonniuk.
"Azt fontolgatjuk, hogy feljelentést teszünk a rendőrség ellen, mert megakadályozták, hogy méltósággal ünnepeljünk a nemzeti ünnepünkön, és nem engedték egy regionális szimbólum használatát" - jelentette ki.

A kolozsvári egykori Biasini szálló előtt tartott ünnepségen (az épület falán emléktábla őrzi, hogy Petőfi is vendége volt a szállónak) a többéves hagyománynak megfelelően a város és a megye román elöljárói is beszédet mondtak, és méltatták a magyar forradalmat.