A migránskrízis kezelésében az unió tagállamai a saját nemzeti érdekeiket követve látványos vitákba keverednek egymással, "nincsenek tekintettel a többiek érdekeire, és jogos, méltányos álláspontjára".

Ehhez képest a migránsválság nemhogy szembeállította, hanem még közelebb hozta egymáshoz a két országot, s ez a bizalom, a történelmi múltunkból fakadó hasonló helyzetünk és érdekeink annak az alapját is megteremtik, hogy az EU-ban a jövőben minél szorosabban együttműködjünk - vélekedett a házelnök.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy Szlovéniával a rendszerváltás óta eltelt 25 évben kitűnőek és töretlenül fejlődnek kapcsolatainak, amelyeket soha nem zavartak viták. A területünkön élő nemzeti kisebbségek kezelése, jogainak biztosítása terén is kiváló az együttműködés, más országokhoz képest mi nem "teherként, konfliktusforrásként, netán nemzetbiztonsági fenyegetésként", hanem értékként kezeljük a kisebbségeket. Kollektív jogokat biztosítunk és megpróbáljuk az állam erőforrásaival segíteni, hogy megőrizzék nemzeti kultúrájukat, de maguk is példát mutatnak azzal, hogy együttműködnek egymással - jelentette ki.

Az országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy a múlt feldolgozása terén ugyancsak példaértékű Magyarország és Szlovénia viszonya. Felidézte, hogy tavaly Hrstovecben és Sárváron közösen hajtottak fejet a második világháború mártírsorsra jutott nemzetiségi áldozatai előtt, s ezzel "a kiengesztelődéses megbékélésnek olyan példáját mutattuk, ami nem minden relációban van meg, különösen Közép-Európában".

Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke a migrációs helyzetre utalva azt mondta: egyetértettek abban, hogy ez az EU-t érintő legsúlyosabb válság, amivel az unió lassan és kevésbé egységesen küzd meg. Az Európai Uniónak "határozott, hatékony és a tagállamok között összehangolt választ kell találnia, mert ez destabilizálja az Európai Uniót".

A brüsszeli intézményeknek hatékonyabb szerepet kell játszania, fontos a proaktivitás, ami a tagállamok és az unión kívüli balkáni országok javát szolgálja. Közös és hatékony fellépés hiányában az érintett országok magukra maradnak és esetükben a dominóhatás érvényesül majd - jelentette ki a szlovén házelnök.

Milan Brglez említést tett arról, hogy a Szlovénia és Magyarország politikai, kulturális, infrastrukturális és tudományos együttműködésében vannak még kihasználatlan lehetőségek, amelyekkel élni kell. A nemzeti kisebbségekről vendégéhez hasonlóan fogalmazva kifejtette: hídszerepük van, amely rendkívül értékes forrás a két ország kultúrájának megismertetésében.

Végül megjegyezte: a két országot szorosan összeköti "az első világháború, az isonzói csatához fűződő fájó emlék is". Örömét fejezte ki, hogy magyar kezdeményezésre magyarul is megjelenik majd az első világégést feldolgozó A béke útja az Alpoktól az Adriáig című kötet, amelynek fordítását mindkét ország támogatja.

Kövér László szerdán kezdődött szlovéniai látogatásának első napján találkozott Borut Pahor szlovén köztársasági elnökkel, azt megelőzően pedig Lendván a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselőivel.

A magyar házelnök csütörtökön megbeszélést folytat még Karl Erjavec miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel, majd a ljubljanai várban megkoszorúzza gróf Batthyány Lajos emléktábláját. Hivatalos útjának zárásaként megtekinti a január végén felavatott ljubljanai Magyar Kulturális Intézetet, ahol a szlovén fővárosban élő magyarság képviselőivel is találkozik.

A parlamenti delegáció tagjaként Vigh László (Fidesz) és Teleki László (MSZP) országgyűlési képviselő, a magyar-szlovén baráti csoport tagja, illetve Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló is részt vett a kétnapos látogatás során folytatott tárgyalásokon.