A niezalezna.pl jobboldali hírportál által szervezett akció résztvevői egy többnyelvű levélben azt közlik az összes európai parlamenti frakció tagjaival: "a riasztó sajtóközlemények ellenére" a lengyelországi demokrácia nincs veszélyben. A levélírók rámutatnak: Lengyelországban jelenleg az utcai tüntetések során az emberek a tiltakozás jogával élnek. "A demokráciában ez nyilvánvaló, de az utóbbi nyolc évben nem ez volt a szabály" - áll az e-mailben, melynek továbbítói úgy vélik: a demokrácia elveit inkább az előző kormány sértette meg.

A lengyel sajtó a PAP hírügynökségnek nyilatkozó Thomas Mannt, az Európai Néppárt német származású képviselőjét idézi, aki az utóbbi napokban mintegy 1400 ilyen e-mailt kapott. Bas Eickhout, a Zöldek frakciójának holland származású tagja a Twitter-oldalán némi iróniával bejegyezte: "Bámulatos. Az EP tagjai rengeteg előre gyártott e-mailt kapnak a lengyel állampolgároktól, melyekben afelől biztosítanak minket, hogy a lengyel demokráciával nincs semmi baj".

Hasonló akciót, melynek során a lengyelek Donald Tusknak, az Európai Tanács lengyel elnökének, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének továbbítanak egységes tartalmú leveleket, a krakkói székhelyű Piotr Skarga keresztény-kulturális társaság is kezdeményezett. A tiltakozásban csütörtökig közel 43 ezren vettek részt.

A nyugat-lengyelországi Wloclawek központú egyházmegye püspöke, Wojciech Mering Martin Schulznak küldött levelében felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az EP-elnök államcsínynek minősítette a lengyelországi eseményeket, s arról biztosította az EP elnökét, hogy az új lengyel államfő és kormány megválasztása nem a demokrácia hiányáról tanúskodik, hanem az állampolgárok többsége változást akar.

Ellenkező álláspontra helyezkedett a november közepén a Facebook közösségi oldalon alapított, a Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilap környezetéhez kapcsolódó lengyelországi mozgalom, a KOD. Ennek aktivistái az utóbbi hetekben több lengyel városban szerveztek tüntetéseket az új kormány ellen. A tiltakozásokat eddig mindenekelőtt az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása miatt hívták össze, szombatra több lengyelországi városban a folyamatban lévő közmédia-reform miatt újabb tüntetéseket terveznek.

Az Európai Bizottság január 13-án vitát tart Lengyelországi jogállamiság állapotáról.