Infostart.hu
eur:
373.51
usd:
340.53
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Trócsányi: Magyarországnak bele kell állnia az európai vitakérdésekbe

Európára ma a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző, Magyarország viszont határozott álláspontokkal jelenik meg az európai vitákban - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek.

A kötelező migrációs kvótákat Magyarország jogi érvek alapján - Szlovákiával párhuzamosan - a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága előtt megtámadta. Az Igazságügyi Minisztérium megkereste valamennyi uniós tagállam illetékes minisztériumát, hogy tájékozódjon az egyes országok álláspontjáról. Az igazságügyi miniszter szerint a reakciók tanulságosak voltak:
"Vannak olyan országok, amelyek mereven elutasítóak, a jogi érveinket nem kívánják mérlegelni.

Más országok elgondolkodtatónak tartják keresetünket, jelenleg kivárnak. Köztük voltak olyanok is, akik informálisan egyetértésükről biztosítottak, de korábbi támogató döntésükre hivatkozva inkább semlegesek kívánnak maradni. És végül vannak olyan országok, amelyek a jogi érveink mellé azt is hozzáteszik, hogy a kötelező kvótarendszer a gyakorlatban már meg is bukott..."

Az eltérő álláspontoknak - a jogi megítélésen túl - oka az is, hogy a nyugat-európai országok bevándorláspolitikája nem tekinthető sikertörténetnek Közép-Európából nézve. Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy a bevándorlók integrációja problémákat vet fel. A feszültségeket, félelmeket magam is tapasztalhatta nagykövetként Párizsban és Brüsszelben - mondta Trócsányi László, hozzátéve, különösen veszélyes, ha a vallási meggyőződés akadálya az integrációnak.

A sokféle, egymásnak ellentmondó reakciók jól jelzik, mekkora a tanácstalanság Európában. Egyes európai vezetők határozottságot akarnak mutatni, esetenként zsarolással vagy fenyegetéssel lépnek fel, de ez nem vezethet eredményre. Magyarország, a maga nemzeti hagyományokon alapuló határozott alkotmányos identitásával, értékválasztásaival, szilárd pozíciókat fogalmazott meg, melyeket jogi érveléssel is mindenkor alátámasztott. Tehát vitában állunk, de ez nem baj, a vita mindenkor a megoldást is elő tudja segíteni - jelentette ki Trócsányi László.

Magyarország nincs egyedül. A V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetsége már uniós szinten is számottevő, és ezt még tovább lehet és kell bővíteni, elsősorban regionális szinten. A támogatás megszerzése azonban nem automatikus, politikailag és jogilag alátámasztott érvrendszert kell bemutatni. Dialógusra van szükség, már csak azért is, mert az EU-t sokféle ország alkotja, vannak köztük nagy és kisebb tagállamok, alapítók és csatlakozók.

A sokféle érdek, érték pedig számos kapcsolódási pontot, szövetséget ígér. Ebből a közösségből nem érdemes kivonulni, proaktív szerepet kell játszani a vitákban. Ilyenkor az igazságügyi tárca az "állam jogi képviselője" szerepében is eljár, igényes, szakszerű jogi érveléssel segíti a kormány álláspontjának érvényre juttatását az európai uniós intézmények előtt is - fejtette ki a miniszter.

Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk - vélekedett a miniszter.

Az alkotmányos történelmi hagyományok, Európa keresztény gyökerei, a házasság és a család mást jelentenek a mi térségünkben, mint Nyugat-Európában. De idesorolható a nemzetpolitika is. Mi magyarok nagyon örülnénk, ha az európai fórumok nagyobb figyelmet szentelnének az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülésének a közéletben.

Hogy csak az igazságügy területét említse - mondta a miniszter -, szükség van magyarul beszélő és dolgozó ügyvédekre, bírókra, közjegyzőkre a határainkon túl. Ez nem megoldott kérdés, alig van magyar nyelvű jogi oktatás a környező országokban, sőt a jogszabályok magyarra történő lefordítása is kivételnek tekinthető.

A részarányos foglalkoztatás elvét nem csak papíron, de a mindennapokban kell megvalósítani. Trócsányi László hangsúlyozta: e kérdéseket is európai témának tartja, így az európai uniós intézmények sem kerülhetik meg hosszú távon a kisebbségi jogok vizsgálatát.

Európában értékalapú vita folyik az egyén és a közösség viszonyáról is. A közösségi érdekek megjelenítése nem jelenti az államnak az emberek feletti gyámkodását. Az inga nem lenghet ki egyik irányba se: az egyént nem nyomhatja el a közösség, de az egyéni szabadság sem mehet a közösség rovására. A jogokkal kapcsolatban ideológiai természetű vita folyik, feladatunk a helyes egyensúly megtalálása - magyarázta Trócsányi László.

A tárca itthoni feladatairól szólva a miniszter a jogalkotás szakmai előkészítését és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősítését emelte ki.

Végezetül Trócsányi László hangsúlyozta: helyes döntés volt a profiltisztítás, amelynek eredményeképpen az igazságügyi tárca a jogi kérdésekre tud összpontosítani. Az önálló Igazságügyi Minisztérium jól közvetíti, hogy a kormány fontosnak tartja a jogállamot, a jog uralmát, másrészről az európai vitákban az igazságügyi tárca feladata a jogi érvek megjelenítése és alkotmányos identitásunk védelmezése.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×