Infostart.hu
eur:
372.72
usd:
340.01
bux:
139901.36
2026. november 20. péntek Jolán

Trócsányi: Magyarországnak bele kell állnia az európai vitakérdésekbe

Európára ma a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző, Magyarország viszont határozott álláspontokkal jelenik meg az európai vitákban - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek.

A kötelező migrációs kvótákat Magyarország jogi érvek alapján - Szlovákiával párhuzamosan - a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága előtt megtámadta. Az Igazságügyi Minisztérium megkereste valamennyi uniós tagállam illetékes minisztériumát, hogy tájékozódjon az egyes országok álláspontjáról. Az igazságügyi miniszter szerint a reakciók tanulságosak voltak:
"Vannak olyan országok, amelyek mereven elutasítóak, a jogi érveinket nem kívánják mérlegelni.

Más országok elgondolkodtatónak tartják keresetünket, jelenleg kivárnak. Köztük voltak olyanok is, akik informálisan egyetértésükről biztosítottak, de korábbi támogató döntésükre hivatkozva inkább semlegesek kívánnak maradni. És végül vannak olyan országok, amelyek a jogi érveink mellé azt is hozzáteszik, hogy a kötelező kvótarendszer a gyakorlatban már meg is bukott..."

Az eltérő álláspontoknak - a jogi megítélésen túl - oka az is, hogy a nyugat-európai országok bevándorláspolitikája nem tekinthető sikertörténetnek Közép-Európából nézve. Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy a bevándorlók integrációja problémákat vet fel. A feszültségeket, félelmeket magam is tapasztalhatta nagykövetként Párizsban és Brüsszelben - mondta Trócsányi László, hozzátéve, különösen veszélyes, ha a vallási meggyőződés akadálya az integrációnak.

A sokféle, egymásnak ellentmondó reakciók jól jelzik, mekkora a tanácstalanság Európában. Egyes európai vezetők határozottságot akarnak mutatni, esetenként zsarolással vagy fenyegetéssel lépnek fel, de ez nem vezethet eredményre. Magyarország, a maga nemzeti hagyományokon alapuló határozott alkotmányos identitásával, értékválasztásaival, szilárd pozíciókat fogalmazott meg, melyeket jogi érveléssel is mindenkor alátámasztott. Tehát vitában állunk, de ez nem baj, a vita mindenkor a megoldást is elő tudja segíteni - jelentette ki Trócsányi László.

Magyarország nincs egyedül. A V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetsége már uniós szinten is számottevő, és ezt még tovább lehet és kell bővíteni, elsősorban regionális szinten. A támogatás megszerzése azonban nem automatikus, politikailag és jogilag alátámasztott érvrendszert kell bemutatni. Dialógusra van szükség, már csak azért is, mert az EU-t sokféle ország alkotja, vannak köztük nagy és kisebb tagállamok, alapítók és csatlakozók.

A sokféle érdek, érték pedig számos kapcsolódási pontot, szövetséget ígér. Ebből a közösségből nem érdemes kivonulni, proaktív szerepet kell játszani a vitákban. Ilyenkor az igazságügyi tárca az "állam jogi képviselője" szerepében is eljár, igényes, szakszerű jogi érveléssel segíti a kormány álláspontjának érvényre juttatását az európai uniós intézmények előtt is - fejtette ki a miniszter.

Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk - vélekedett a miniszter.

Az alkotmányos történelmi hagyományok, Európa keresztény gyökerei, a házasság és a család mást jelentenek a mi térségünkben, mint Nyugat-Európában. De idesorolható a nemzetpolitika is. Mi magyarok nagyon örülnénk, ha az európai fórumok nagyobb figyelmet szentelnének az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülésének a közéletben.

Hogy csak az igazságügy területét említse - mondta a miniszter -, szükség van magyarul beszélő és dolgozó ügyvédekre, bírókra, közjegyzőkre a határainkon túl. Ez nem megoldott kérdés, alig van magyar nyelvű jogi oktatás a környező országokban, sőt a jogszabályok magyarra történő lefordítása is kivételnek tekinthető.

A részarányos foglalkoztatás elvét nem csak papíron, de a mindennapokban kell megvalósítani. Trócsányi László hangsúlyozta: e kérdéseket is európai témának tartja, így az európai uniós intézmények sem kerülhetik meg hosszú távon a kisebbségi jogok vizsgálatát.

Európában értékalapú vita folyik az egyén és a közösség viszonyáról is. A közösségi érdekek megjelenítése nem jelenti az államnak az emberek feletti gyámkodását. Az inga nem lenghet ki egyik irányba se: az egyént nem nyomhatja el a közösség, de az egyéni szabadság sem mehet a közösség rovására. A jogokkal kapcsolatban ideológiai természetű vita folyik, feladatunk a helyes egyensúly megtalálása - magyarázta Trócsányi László.

A tárca itthoni feladatairól szólva a miniszter a jogalkotás szakmai előkészítését és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősítését emelte ki.

Végezetül Trócsányi László hangsúlyozta: helyes döntés volt a profiltisztítás, amelynek eredményeképpen az igazságügyi tárca a jogi kérdésekre tud összpontosítani. Az önálló Igazságügyi Minisztérium jól közvetíti, hogy a kormány fontosnak tartja a jogállamot, a jog uralmát, másrészről az európai vitákban az igazságügyi tárca feladata a jogi érvek megjelenítése és alkotmányos identitásunk védelmezése.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama 372 forint közelébe, a dolláré pedig 339 forint környékére süllyedt. A lendület azonban hamar elfogyott, az euró ismét 373 forintig, a dollár pedig 340 forint közelébe drágult. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×