A javaslatot a 450 fős parlamentben 265-en támogatták a jelen lévő 368 képviselő közül. A második, végleges szavazásnál azonban már kétharmados többség, azaz több mint 300 támogató szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy az előterjesztés átmenjen a törvényhozáson.

A vitát a szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeknek nyújtandó különleges jogállás váltotta ki. A beterjesztett alkotmánymódosítási javaslatba a módosítás ellenzői szerint utalás került be a különleges státusra, amely egyenesen vezet ahhoz, hogy a szakadár területek kiváljanak Ukrajnából. Petro Porosenko ukrán elnök azonban nyilatkozataiban ezt folyamatosan cáfolta. Szavai szerint az alkotmánymódosításnak az a célja, hogy a jelenlegi központosított irányítás helyett több önrendelkezési jogot kapjanak a helyi közösségek, ami megfelel az európai normáknak.

Az ukrán alkotmánybíróság július végén úgy ítélte meg, hogy az alaptörvény decentralizációt célzó módosítása nem jelent veszélyt az ország területi egységére és szuverenitására. A testület ugyanezt a döntést hozta a Donyec-medence egyes közigazgatási egységeinek nyújtandó különleges jogállásról szóló törvényjavaslat előzetes normakontrolljának elvégzése után.

Az alkotmány módosítás lényege, hogy a helyi önrendelkezés jogát az újonnan létrejövő közösségeknek, az úgynevezett "obscsinák" választott vezetői és tanácsai kapnák. Megszűnnének az államfő által kinevezett megyei kormányzók hivatalai. Ugyanakkor az előterjesztés kimondja, hogy a decentralizáció mellett továbbra is az állam központi irányítása alatt maradnak az olyan kérdések, mint az ország katonai védelme, a nemzetbiztonság, a külpolitika, a jogállamiság és az emberi és szabadságjogok. Az államfőnek továbbá joga lenne törölni a helyi vezetők és tanácsok döntéseit, ha azok sértik az alkotmányt, veszélyeztetik az állam szuverenitását, területi egységét, illetve a nemzetbiztonságot.

Az alkotmánymódosítást hétfőn a két nagy frakció, Petro Porosenko Blokkja és a miniszterelnök vezette Népi Front mellett az egyetlen ellenzéki frakció, a hivatalából eltávolított oroszbarát Viktor Janukovics volt elnök egykori híveiből alakult Ellenzéki Blokk is támogatta. Ellenezte viszont a populista Oleh Ljasko vezette Radikális Párt, Julija Timosenko exkormányfő frakciója és a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önrendelkezés (Szamopomics).

Míg az ülésteremben az indítvány ellenzői az elnöki emelvény köré gyűlve szirénázással zavarták a felszólalásokat, addig néhány száz radikális jobboldali aktivista a parlament előtt tüntetett, nyomban a szavazás után pedig megrohamozta az épületet. Helyszíni jelentések szerint a parlamentet védő nemzeti gárdistákra és rendőrökre a tüntetők robbanó "csomagokat", és egy katonai gránátot dobtak.

Halálos áldozata is van az ukrán parlament előtti összecsapásoknak - közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

A polgármester a 112.ua hírtelevíziónak elmondta, úgy értesült, hogy meghalt az ukrán parlament előtti rendet biztosító több fiatal rendőr.

Klicsko hozzátette, a hatóságok első dolga most az, hogy megállapítsák, kik a felelősöket a történtekért.

A rendfenntartó szervek egyelőre nem erősítették meg a polgármester közlését.