Ezek után az államfőnél van a labda, neki kell döntenie arról, hogy megbíz-e valaki mást egy új kabinet létrehozásával, avagy feloszlatja a jelenlegi parlamentet és új választásokat ír ki. Korábban nem rejtette véka alá, hogy ez utóbbi megoldásnak lenne a híve.

Ez esetben várhatóan novemberben hívnák az urnák elé a lakosságot. Az államfő feloszlathatja a jelenlegi ügyvivő kabinetet, és egy átmeneti mandátummal rendelkező, úgynevezett választási kormány felállítását rendelheti el. Ebben a négy parlamenti párt venne részt, azaz az Erdogan által alapított, jelenleg még a kormányrúdnál lévő Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP), az ellenzéki Köztársasági Néppártnak (CHP), a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) és a kurdbarát Népi Demokratikus Pártnak (HDP) kellene osztoznia a kormányzás felelősségében, amíg az előre hozott parlamenti választásokat meg nem tartják.

Davutoglu eddig hiába próbált egyezkedni az ellenzéki pártokkal, egyikkel sem jutott dűlőre. Utoljára hétfőn az MHP-vel próbált szerencsét, hiába. Igaz, a Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott: az államfőnek ezek után a CHP vezetője, Kemal Kilicdaroglu számára kellene kormányalakítási megbízást adnia. A Reuters azonban megjegyezte: neki sem lenne esélye összehozni egy koalíciót, amelynek az Erdogan által kitűzött határidőig, augusztus 23-ig kellene megszületnie ahhoz, hogy elkerülhetővé váljanak az előre hozott választások.