9 millió dollár - naponta átlagosan ennyibe kerül Washingtonnak az Iszlám Állam elleni hadművelet. Tavaly augusztus, vagyis a légicsapások megkezdése óta eltelt 10 hónapban összesen 2,7 milliárd dollárt költöttek a harcra, ez átszámítva nagyjából 730 milliárd forintot jelent. A drága beavatkozás hatékonyságát ráadásul sokan megkérdőjelezik, a BBC Moszulban, rejtett kamerával készített felvételei szerint a terroristák harci járműveiket, felszerelésüket előszeretettel rejtik a civil lakosság közvetlen környezetébe: piacok mellé vagy zsúfolt közlekedési csomópontoknál a hidak alá.

"Az Iszlám Állam sokkal több egy terrorista szervezetnél. Hatalmas területeket tart ellenőrzése alatt, ráadásul a térség több kormánya is rejtve támogatja azt. Vagyis az Iszlám Állam egy geopolitikai faktor jelenleg a térségben, ahol több ország vezetése is ellenérdekelt abban, hogy Irán - katonai agy politikai segítségnyújtással - kiterjessze befolyását Irakra. Törökország, Szaúd-Arábia például kifejezetten ellene van egy ilyen folyamatnak. Vagyis nem csak egy terrorszervezet ellen kell fellépni, rengeteg tényezőt kell figyelembe venni" - nyilatkozta a CNN-nek Wesley Clark nyugalmazott tábornok, korábbi NATO főparancsnok. A Fehér Ház a hét közepén jelentette be, hogy újabb 450 katonát küld Irakba az Iszlám Állam ellen harcoló helyi fegyveres erők, köztük a kurd pesmergák és a szunnita törzsi milíciák felszerelése és kiképzése lesz. A közel-keleti országban jelenleg 3100 amerikai katona teljesít szolgálatot. Közben a Pentagon azt fontolgatja, hogy újabb bázisokat hoz létre Irakban, ami újabb amerikai katonáknak küldését is jelentené. Wesley Clark tabárnok szerint a szárazföldi beavatkozás nem feltétlenül lenne célravezető.

"Amerikai harcoló egységek Irakba vezénylése egy hatalmas fegyvertény lenne az Iszlám Államnak a toborzások terén. Mindeközben tisztában vagyunk vele, hogy bármennyi fegyverest is ölünk meg, nem vagyunk képesek kormányozni az országot az irakiak helyett. Ez nem a mi feladatunk. Vagyis a sikeres kormányzás a kulcskérdés, a katonai beavatkozást a politikai megoldás érdekében kell alkalmazni, ez a helyzet jelenleg is" - mondta a nyugalmazott tábornok a CNN amerikai hírtelevízióban.