A 494 szavazattal, 135 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum szerint Oroszország szándékosan megsértette a demokratikus elveket, az alapvető jogokat és a nemzetközi jogszabályokat, az uniónak pedig "vészhelyzeti tervvel" szembe kell szállnia az agresszív és megosztó orosz taktikával.

"Ukrajna lerohanásával és a Krím félsziget elcsatolásával az orosz kormány válaszút elé állított bennünket. Most a Kremlen múlik, hogy merre vesszük az irányt: az együttműködés vagy az eltávolodás felé" - fogalmazott az állásfoglalás előterjesztője, Gabrielius Landsbergis litván néppárti EP-képviselő.

Meggyőződésének adott hangot, hogy az oroszok többsége békét akar. Amíg azonban Oroszországban nem történik meg a belső változás, "határozott üzenetet kell küldenünk az orosz vezetőknek arról, hogy egységesen kiállunk az agresszió áldozatai mellett és azok oldalán, akik az unió alapértékeit vallják" - mondta.

Az állásfoglalásban kiemelték annak fontosságát, hogy az unió tagállamai megőrizzék egységüket a Krím félsziget jogtalan elcsatolása és az ukrán háborúban való orosz részvétel kérdésében. Felszólították a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az Oroszországgal kötendő kétoldalú megállapodásoktól, amelyek kikezdhetik ezt az egységet. A tagállamok közötti szolidaritás biztosítása érdekében minél előbb létre kell hozni a jogszabályi háttér biztosította, erős európai energiauniót - tették hozzá.

Az EP olyan egységes mechanizmus létrehozását kérte az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, amellyel figyelemmel lehet kísérni az oroszok által európai politikai pártoknak vagy más szervezeteknek juttatott pénzügyi, politikai vagy technikai segítséget, és fel lehet mérni, mekkora hatással van az orosz beavatkozás a politikai életre és a közvéleményre.