Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

NATO - A közgyűlés megerősítette az atlanti szervezet bővítés szándékát

A jól felszerelt és jól kiképzett haderő, a döntéshozatal gyorsasága, valamint a NATO és az EU közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta Alexander Vershbow, a szövetség amerikai főtitkárhelyettese hétfőn a Parlamentben, a NATO parlamenti közgyűlése háromnapos tavaszi ülésszakának zárónapján. A közgyűlés plenáris ülésén a képviselők közös nyilatkozatot fogadtak el a szövetség bővítésének jelentőségéről, és arról, hogy a szervezet év végig döntsön Montenegró meghívásáról a NATO-ba.

Alexander Vershbow a plenáris ülésen kiemelte: szükség van a transzatlanti együttműködésre és szolidaritásra, jól felszerelt és jól kiképzett erőkre, és ehhez a tagállamoknak megfelelő anyagi hozzájárulást kell juttatniuk a szövetségnek. A NATO főtitkárhelyettese hangsúlyozta: a NATO és az EU együttműködése fontosabb, mint valaha, koordinálni kell a tevékenységüket, összhangba kell hozni megközelítéseiket.

Véleménye szerint nem lehet választani a keleti és déli kihívások között, mindkettővel foglalkozni kell. Úgy látja, a szövetség képes megvédeni minden tagját minden fenyegetéstől, bármilyen irányból érkezzen is.

Alexander Vershbow kifejtette: a NATO nyitott ajtók politikájának fenntartása továbbra is fontos, hogy Európa egységes, szabad és békés legyen. E politikában minden országot a saját érdemei alapján ítélnek meg - közölte.

A főtitkárhelyettes arról is beszélt, Oroszország arra törekszik, hogy befolyási övezetekre bontsa Európát, megváltoztassa a határokat. Kijelentette: Ukrajnának jogában áll megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és a minszki megállapodást be kell tartani. Jelezte, hogy ha a minszki megállapodás kudarcot vall, Oroszország további elszigetelődésre számíthat.

Alexander Vershbow kérdésre válaszolva elmondta: a tagállamok hatásköre eldönteni, hogy több katonai eszközt adnak-e Ukrajnának, és hogy szerintük ez a válság elmélyüléséhez vezet-e vagy sem.

A csatlakozni kívánó országokról szólva azt mondta: "nem teljesen világos, hogy mit fogunk Grúziának ajánlani" a 2016-os varsói csúcson. Macedóniát illetően úgy fogalmazott: aggasztó a szélsőségesség erősödése az országban, valamint a kormánypártok és az ellenzék viszonya okozta politikai válság, mert hátráltatja az euroatlanti integrációt.

A közgyűlés plenáris ülésén a képviselők határozatot fogadtak el, amelyben a NATO bővítése mellett foglaltak állást: a dokumentum szerint elkötelezetten támogatják Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Montenegró és Macedónia - a tagságra törekvő országok - közeledését a szövetséghez. Azt ajánlják a NATO-nak, hogy 2015 végéig döntse el, meghívja-e Montenegrót a szövetségbe.

Azt is szorgalmazzák, hogy a NATO a nyitott ajtók politikáját kövesse, és biztosítsa a tagság lehetőségét azoknak az európai országoknak, amelyek készek és képesek teljesíteni az elvárásokat. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a csatlakozni kívánó országoknak erőfeszítéseket kell tenniük a feltételek teljesítéséért. A nyilatkozatban külön ösztönzik az ukrán kormányt és parlamentet reformok megvalósítására.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülésen kiemelte, hogy történelmi okokból Magyarországnak stratégiai érdeke az euroatlanti integráció elősegítése, ebben a kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van. A régió integrációja a Magyarországnak különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú - tette hozzá.

Azt mondta: Montenegrót felkészültnek tartja Magyarország az atlanti tagságra, meghívása a csatlakozási tárgyalások megkezdésére ösztönzőleg hathat a NATO-tagságra pályázó többi országra is - mondta Semjén Zsolt.

Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina képviselőházának elnöke kijelentette: az ország illetékes politikai intézményei elkötelezettek a NATO-tagság iránt, a kormány intenzíven dolgozik azon, hogy megfeleljen a tagság feltételeinek.

Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke reményét fejezte ki, hogy országa 2015 végéig megkapja a meghívást a szervezetbe. Nézete szerint Montenegró megmutatta elkötelezettségét azzal is, hogy részt vett a NATO vezette nemzetközi
biztonsági erők (ISAF) afganisztáni missziójában, és azonnal csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz.

David Usupashvili, a grúz parlament elnöke azt hangoztatta: 2012 óta az új kormány nemcsak fenntartotta az euroatlanti közeledés ütemét, hanem reformokat vezetett be, erősítve a demokratikus intézményeket. Elmondása szerint a lakosság döntő része az orosz nyomás ellenére határozottan támogatja Grúzia euroatlanti integrációját.

Trajko Veljanoszki, a macedón képviselőház elnöke szerint Macedónia minden kritériumot teljesít, ezért megérdemli, hogy helyet kapjon a szövetségben, amelynek szintén előnyére válna a bővítés.

Andrij Parubij, az ukrán parlament első elnökhelyettese kijelentette: Kijev minden nehézség ellenére kitart amellett a törekvése mellett, hogy "visszanyerje méltó helyét az európai országok családjában". Szerinte nincs ok azt feltételezni, hogy a belátható jövőben Oroszország változtatna külpolitikáján, ezért fontos, hogy Ukrajna pénzügyi és politikai támogatást is kapjon, és hogy fennmaradjanak a szankciók.

Alexander Vershbow hétfőn részt vett a budapesti és washingtoni székhelyű elemzőközpont, a Danube Institute által szervezett konferencián is, ahol kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik visszaállítani az orosz befolyást Kelet-Európában. Az Oroszországgal szembeni a leghatékonyabb bánásmód a szövetség megerősítése. Magyarország számára is a legfontosabb biztonsági garancia a NATO-tagság - tette hozzá. Hangsúlyozta: átfogó stratégiára van szükség ahhoz, hogy a NATO és Oroszország között elterülő országok is meg tudják őrizni szuverenitásukat.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×