Alexander Vershbow a plenáris ülésen kiemelte: szükség van a transzatlanti együttműködésre és szolidaritásra, jól felszerelt és jól kiképzett erőkre, és ehhez a tagállamoknak megfelelő anyagi hozzájárulást kell juttatniuk a szövetségnek. A NATO főtitkárhelyettese hangsúlyozta: a NATO és az EU együttműködése fontosabb, mint valaha, koordinálni kell a tevékenységüket, összhangba kell hozni megközelítéseiket.

Véleménye szerint nem lehet választani a keleti és déli kihívások között, mindkettővel foglalkozni kell. Úgy látja, a szövetség képes megvédeni minden tagját minden fenyegetéstől, bármilyen irányból érkezzen is.

Alexander Vershbow kifejtette: a NATO nyitott ajtók politikájának fenntartása továbbra is fontos, hogy Európa egységes, szabad és békés legyen. E politikában minden országot a saját érdemei alapján ítélnek meg - közölte.

A főtitkárhelyettes arról is beszélt, Oroszország arra törekszik, hogy befolyási övezetekre bontsa Európát, megváltoztassa a határokat. Kijelentette: Ukrajnának jogában áll megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és a minszki megállapodást be kell tartani. Jelezte, hogy ha a minszki megállapodás kudarcot vall, Oroszország további elszigetelődésre számíthat.

Alexander Vershbow kérdésre válaszolva elmondta: a tagállamok hatásköre eldönteni, hogy több katonai eszközt adnak-e Ukrajnának, és hogy szerintük ez a válság elmélyüléséhez vezet-e vagy sem.

A csatlakozni kívánó országokról szólva azt mondta: "nem teljesen világos, hogy mit fogunk Grúziának ajánlani" a 2016-os varsói csúcson. Macedóniát illetően úgy fogalmazott: aggasztó a szélsőségesség erősödése az országban, valamint a kormánypártok és az ellenzék viszonya okozta politikai válság, mert hátráltatja az euroatlanti integrációt.

A közgyűlés plenáris ülésén a képviselők határozatot fogadtak el, amelyben a NATO bővítése mellett foglaltak állást: a dokumentum szerint elkötelezetten támogatják Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Montenegró és Macedónia - a tagságra törekvő országok - közeledését a szövetséghez. Azt ajánlják a NATO-nak, hogy 2015 végéig döntse el, meghívja-e Montenegrót a szövetségbe.

Azt is szorgalmazzák, hogy a NATO a nyitott ajtók politikáját kövesse, és biztosítsa a tagság lehetőségét azoknak az európai országoknak, amelyek készek és képesek teljesíteni az elvárásokat. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a csatlakozni kívánó országoknak erőfeszítéseket kell tenniük a feltételek teljesítéséért. A nyilatkozatban külön ösztönzik az ukrán kormányt és parlamentet reformok megvalósítására.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülésen kiemelte, hogy történelmi okokból Magyarországnak stratégiai érdeke az euroatlanti integráció elősegítése, ebben a kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van. A régió integrációja a Magyarországnak különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú - tette hozzá.

Azt mondta: Montenegrót felkészültnek tartja Magyarország az atlanti tagságra, meghívása a csatlakozási tárgyalások megkezdésére ösztönzőleg hathat a NATO-tagságra pályázó többi országra is - mondta Semjén Zsolt.

Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina képviselőházának elnöke kijelentette: az ország illetékes politikai intézményei elkötelezettek a NATO-tagság iránt, a kormány intenzíven dolgozik azon, hogy megfeleljen a tagság feltételeinek.

Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke reményét fejezte ki, hogy országa 2015 végéig megkapja a meghívást a szervezetbe. Nézete szerint Montenegró megmutatta elkötelezettségét azzal is, hogy részt vett a NATO vezette nemzetközi
biztonsági erők (ISAF) afganisztáni missziójában, és azonnal csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz.

David Usupashvili, a grúz parlament elnöke azt hangoztatta: 2012 óta az új kormány nemcsak fenntartotta az euroatlanti közeledés ütemét, hanem reformokat vezetett be, erősítve a demokratikus intézményeket. Elmondása szerint a lakosság döntő része az orosz nyomás ellenére határozottan támogatja Grúzia euroatlanti integrációját.

Trajko Veljanoszki, a macedón képviselőház elnöke szerint Macedónia minden kritériumot teljesít, ezért megérdemli, hogy helyet kapjon a szövetségben, amelynek szintén előnyére válna a bővítés.

Andrij Parubij, az ukrán parlament első elnökhelyettese kijelentette: Kijev minden nehézség ellenére kitart amellett a törekvése mellett, hogy "visszanyerje méltó helyét az európai országok családjában". Szerinte nincs ok azt feltételezni, hogy a belátható jövőben Oroszország változtatna külpolitikáján, ezért fontos, hogy Ukrajna pénzügyi és politikai támogatást is kapjon, és hogy fennmaradjanak a szankciók.

Alexander Vershbow hétfőn részt vett a budapesti és washingtoni székhelyű elemzőközpont, a Danube Institute által szervezett konferencián is, ahol kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik visszaállítani az orosz befolyást Kelet-Európában. Az Oroszországgal szembeni a leghatékonyabb bánásmód a szövetség megerősítése. Magyarország számára is a legfontosabb biztonsági garancia a NATO-tagság - tette hozzá. Hangsúlyozta: átfogó stratégiára van szükség ahhoz, hogy a NATO és Oroszország között elterülő országok is meg tudják őrizni szuverenitásukat.