Merkel úgy vélte, hogy súlyos visszaesés tapasztalható Németország és Oroszország együttműködésében a Krím félsziget "nemzetközi jogba ütköző" elcsatolása óta. A kancellár ezért arra buzdította Putyint, hogy erőteljesebb közvetítőként lépjen fel a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében.

Emellett a német kormányfő az ukrán válságban érintetteket a minszki megegyezés betartására szólította fel.

Az orosz elnök a harcoló felek közötti közvetlen párbeszédet sürgette. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kijevi vezetés "alkotmányba ütköző módon buktatta meg" Viktor Janukovics ukrán elnök kormányát.

Putyin elismerte, hogy az ukrajnai események miatt az orosz-német viszony "nem a legjobb időszakát" éli, ugyanakkor "partnerként és barátként" beszélt Németországról, és úgy vélte, az oroszok "ott mindig barátokra és követőkre találtak".

Egy nappal a náci Németország felett az európai hadszíntéren aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeket követően az orosz elnök megjegyezte, a Szovjetunió a második világháborúban nem Németország, hanem a náci rezsim ellen küzdött.

Az orosz elnök úgy vélte, maga Németország volt a világháború első áldozata, és emiatt "teljesen természetesnek" tartja, hogy Merkel Moszkvába utazott és lerótta tiszteletét az áldozatok emléke előtt.

Merkel Moszkvába érkezése után Putyinnal együtt megkoszorúzta a Vörös tér közelében lévő Sándor kertben az ismeretlen katona sírját. Ezután a két vezető tárgyalóasztalhoz ült, majd közös sajtótájékoztatót tartott.

Vlagyimir Putyin egy nappal korábban ugyanott virágokat helyezett el más országok vezetőivel együtt a győzelem napi ünnepségek keretében rendezett katonai parádé után.

Moszkva Ukrajna-politikája miatt az Európai Unió vezetői nem voltak jelen a katonai díszszemlén, de az ezt követő eseményen, az ismeretlen katona sírjánál már többen közülük részt vettek, így a cseh elnök és a szlovák miniszterelnök is.