Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Az Európai Bizottság cselekvési tervet készített

Az Európai Bizottság tízpontos azonnali cselekvési tervet terjesztett az illetékes miniszterek elé a földközi-tengeri menekültválság enyhítésére. Csütörtökre rendkívüli uniós csúcstalálkozót hívott össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a vasárnapi hajókatasztrófa miatt, amelyben hétszáz, de nem kizárt, hogy kilencszáznál is több menekült halt meg. Hétfőn menekülteket szállító további hajók is bajba kerültek.

Dimitrisz Avramopulosz, az EU-bizottság belügyi biztosa az EU kül- és belügyminisztereinek luxembourgi együttes ülését követően közölte: a terv első pontja, hogy meg kell erősíteni a jelenleg folyó műveleteket a Földközi-tengeren, a Tritont és a Poseidont. Avramopulosz konkrét léptéket, megduplázást nem említett, csak arról beszélt, hogy az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet meg kell erősíteni és "bőkezűbben" kell finanszírozni.

Emellett az akcióterv például az embercsempészek hajóinak elkobzását és megsemmisítését javasolja.

A tervezett EU-intézkedések között az is szerepel, hogy az EASO munkatársai kitelepülnének a leginkább érintett Olaszországba és Görögországba segíteni a menedékkérelmek feldolgozását, miközben a tagállamok vállalják, hogy minden migránstól ujjlenyomatot vesznek, és megfontolják sürgősségi letelepítési mechanizmusok alkalmazását.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is ott volt a hétfői luxembourgi EU-tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy a probléma mindaddig nem oldható meg, míg Líbiában nem jön létre működő, a határait ellenőrizni tudó állam. A hét végi hajószerencsétlenséghez hasonló katasztrófák megelőzéséhez nem Európán belül, hanem Európán kívül kell keresni a megoldást - jelentette ki. Rámutatott, hogy a megelőzéshez három dologra van szükség: békét és gazdasági stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, továbbá működőképes, saját határait ellenőrizni tudó államot kell létrehozni Líbiában. Mindezek hiányában folytatódni fognak a katasztrófák - mondta. Kitért arra is, hogy a béke megteremtéséért fokozni kell a harcot a terrorszervezetek ellen, a fejlesztési segélyeket olyan feltételekkel kell eljuttatni Afrikába, hogy az gazdasági stabilitást teremtsen, továbbá minden támogatást meg kell adni az ENSZ különmegbízottjának, hogy Líbia működő állammá válhasson.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) értesülése szerint három, menekülteket szállító hajó is bajba került hétfőn a Földközi-tengeren, és az egyik süllyedni kezdett. Ez utóbbi fedélzetén mintegy 300 ember indult útnak, de közülük húszan már meghaltak út közben. Matteo Renzi olasz miniszterelnök bejelentette, hogy az olasz és máltai hatóságok a hajók segítségére sietnek, de csak kettőről vannak információik.

Renzi "halálutaknak" nevezte az illegális bevándorlók tengeri átkelését, és az emberkereskedelmet irányító bűnszervezetekkel szembeni határozott fellépést szorgalmazott az EU-tól Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel együtt hétfőn Rómában tartott közös sajtótájékoztatón. Muscat hozzátette, hogy a Líbia partjainál vasárnap elsüllyedt hajó áldozatain az emberkereskedők 1 és 5 millió euró, azaz 300 millió és másfél milliárd forint közötti összeget zsebeltek be.

Bátrabb és együttérzőbb hozzáállást kért az Európai Unió kormányaitól ugyancsak hétfőn az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi biztosa azoknak a migránsoknak az ügyében. Zeid Raad Al-Hussein genfi nyilatkozata szerint a tengeri katasztrófák a hibás politika következményei, "a kudarcos intézkedéseket az együttérzés óriási kudarca kíséri". "Európa hátat fordít a világ talán legveszélyeztetettebb menekültcsoportjának, és azt kockáztatja, hogy a földközi-tengeri térség egy óriási temetővé válik" - mondta.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a menekültek földközi-tengeri mentésének legnagyobb terhét viselő Olaszország, Görögország és Málta támogatásának fokozását sürgette az Európai Uniótól hétfőn New Yorkban nyilatkozva.

A Földközi-tengeren át illegálisan Európába bejutni próbáló bevándorlók eddigi legsúlyosabb hajótörése után a franciaországi székhelyű emberi jogi szervezetek arra sürgették az Európai Uniót, hogy indítson nagyszabású mentőműveleteket, és vizsgálja felül bevándorlási és menekültpolitikáját.

Olivier Clochard, a határok megfigyelésével foglalkozó európai és afrikai hálózat, a Migreurop elnöke kijelentette, hogy az EU tagországainak sürgősen el kell indítaniuk egy hiteles műveletet a földközi-tengeri "csónakos emberek" megmentésére. Clochard szerint erkölcsi kérdésről van szó, az EU-nak kötelessége egy ilyen akció, "ha nem akarja, hogy cinkossággal vádolják ebben a drámában".

Jean-Francois Dubost, az Amnesty International France illetékese szerint a probléma nem oldható meg olyan "előretolt irodákkal" - ahogyan ezt egyes európai vezetők javasolják -, amelyeket a Földközi-tenger túlsó partján állítanának fel, s ahol a menekültek benyújthatnák menekültkérelmüket.

Az Amnesty illetékese sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy az EU lezárt minden szárazföldi eljutási lehetőséget, és ezért a migránsoknak nem maradt más lehetőségük, mint embercsempészeknek kiszolgáltatni magukat. Síkraszállt a könnyített vízumkiadás mellett is.

Michel Morziere, a Sürgős Szolidaritás Szíriával francia szervezet szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az illegális bevándorlás folytatódni fog. Európának szerinte szakítania kell azokkal a szabályokkal, miszerint a migránsok ügyének kezelése az érkezési ország felelőssége.

Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) vezetője sürgette az európai országokat, hogy kutató és mentőprogramjukat tegyék "megfelelően szélessé és erőssé", osszák meg egymással a menekültáradat terhét, és segítsenek megoldani azokat a konfliktusokat, amelyek az embereket menekülésre késztetik.

Maurer Genfben nyilatkozva kijelentette: "megértjük, hogy az EU-tagországok más gondokkal vannak elfoglalva, de éppen most elsőbbséget kell adniuk a humanitárius problémáknak". - Az EU-tagországoknak az emberi jogi csoportokkal és más szervezetekkel együtt törekedniük kell arra, hogy a felelősséget ne hárítsák Olaszországra és más "frontországokra", ki kell venniük a részüket azoknak a konfliktusoknak a politikai megoldásából, amelyek a migránsokat menekülésre késztetik - hangsúlyozta.

Olasz lapértesülések szerint a katasztrófa egyik túlélője azt állítja, hogy nem hétszázan, hanem 950-en voltak a szerencsétlenül járt hajó fedélzetén, és hogy az embercsempészek mintegy 300 menekültet bezártak a raktérbe. A bangladesi férfit egy cataniai kórházban ápolják. Giovanni Salvi olasz ügyész hangsúlyozta, hogy a férfi állításait egyelőre nem erősíti meg semmi.

A menekülteket szállító hajó vasárnap virradóra borult fel, egyelőre pontosan nem ismert okból. Lehetséges magyarázat, hogy a menekültek a hajó egyik oldalán zsúfolódtak össze egy közeledő portugál teherhajót szemlélve.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×