A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok, amely hosszú időn keresztül hatalmas erőkkel készült egy hagyományos háborúra, nem számolt komolyan annak a lehetőségével, hogy egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz hasonló, nem konvencionális katonai fenyegetéssel kell szembenéznie. A következő évtizedben Washington mindent a terrorizmus elleni harcnak rendelt alá, s a feladatnak megfelelően alakította át a hadsereget és a titkosszolgálatokat is.

Az utóbbi időben az Iszlám Állam átvette az al-Kaida helyét a világ első számú dzsihadista szervezeteként. Az IÁ ideológiáját, retorikáját és hosszú távú céljait tekintve sokban hasonlít az al-Kaidára, számos elemző ezért úgy véli, hogy mindössze rá kell állítani a mára rendkívül hatékonnyá vált amerikai terrorellenes apparátust az új célpontra.

A cikk szerzője, Audrey Kurth Cronin ezzel szemben hangsúlyozza, hogy az Iszlám Állam a hasonlóságok ellenére közel sem egyenlő az al-Kaidával. Bár az utóbbi még mindig komoly fenyegetést jelent, az utód az IÁ, amely a dzsihadizmus egy újabb korszakát képviseli. A George Mason Egyetem professzora szerint az Iszlám Állam ugyan használja a terrorizmus eszközeit, de valójában nem nevezhető terrorcsoportnak.

Az al-Kaidához hasonló terrorhálózatoknak általában mindössze néhány tucat vagy pár száz tagjuk van, és ezek a csoportok nem foglalnak el területeket, nem harcolnak közvetlenül a hadsereggel. Az IÁ-nak ezzel szemben mintegy 30 ezer harcosa van, Irakban és Szíriában is hatalmas területeket vont ellenőrzése alá. A szélsőséges szervezet komoly katonai képességekkel bír, uralja a kommunikációs hálózatokat, képes magát finanszírozni, és rendkívül összetett katonai műveleteket hajt végre.

Az al-Kaida tagjai a szekularizmus elleni globális küzdelmet tűzték zászlajukra, a csoport látványos terrortámadásokkal próbálja megnyerni a muszlim tömegek támogatását. Az IÁ-nak ezzel szemben a világ összes muzulmánja feletti politikai, vallási és katonai hatalom megteremtése a célja, valamint egy, a saría (iszlám törvénykezés) brutális értelmezésén alapuló, tisztán szunnita állam létrehozása.

Az Iszlám Állam leginkább egy pszeudoállamnak nevezhető, amelyet egy konvencionális hadsereg irányít. A két szélsőséges csoport gyökerei és rövid távú céljai meglehetősen különbözőek, ennek megfelelően a működésük is teljességgel eltérő. Az al-Kaidára szabott amerikai stratégia éppen ezért nem működhet az IÁ-val szemben - írta a szakértő.

A cikk szerzője azt hozta fel példának, hogy az Egyesült Államoknak úgy sikerült megroppantania az al-Kaidát, hogy a vezetőinek mintegy háromnegyedét kiiktatta célzott légicsapásokkal, ez a taktika azonban nem működhet az IÁ ellen. A szervezet harcosai és vezérei ugyanis sűrűn lakott városi területeken tevékenykednek, ez pedig jelentősen megnehezíti a légitámadásokat. A professzor szerint ehhez jön még hozzá az is, hogy a vezetők meggyilkolása nem bénítaná meg az IÁ-t, ugyanis annak sokkal összetettebb az adminisztratív szerkezete, mint az al-Kaidának. Még az Iszlám Állam önjelölt kalifájának, Abu Bakr al-Baghdadinak a kiiktatása sem jelentené a szervezet végét.

Az al-Kaida elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme az volt, hogy elvágták a terrorcsoport külföldi finanszírozását. Ez azonban nem válhat be az IÁ esetében, mert ez a szervezet önellátó, nem szorul adományokra. Az Iszlám Állam ellenőrzése alá vonta a szíriai kőolajkészletek jelentős részét, és a kitermelt kőolajat a feketepiacon adják el a Közel-Keleten. A dzsihadisták egyedül ezzel napi 1-3 millió dolláros bevételre tesznek szert, de emellett foglalkoznak műkincs-, fegyver-, ékszer- és állatkereskedelemmel is, valamint sarcokat vetnek ki szinte mindenre az általuk uralt területeken. A bevételek ilyen magas fokú diverzifikációja mellett Cronin szerint rendkívül nehéz lenne elvágni az anyagi forrásokat.

Az Egyesült Államok egyik jól bevált módszere volt az is, hogy felhasználta az al-Kaida kegyetlenkedéseit a szervezet hiteltelenítésére. A csoport terrorakciói rendkívül gyakran követeltek muszlim áldozatokat, ez pedig sokat ártott a szervezet megítélésének a muzulmán országokban és közösségekben. Az Iszlám Államnak azonban a nyers erő a fő üzenete, nem foglalkoznak különösebben a legitimáció kérdéseivel.

A legfőbb kérdés Washingtonban, hogy miként fékezhetnék meg az Iszlám Államot. A korábban kidolgozott terrorellenes stratégiák nem túl hatékonyak, a hosszantartó megszállással járó hagyományos háború pedig az amerikai közvélemény ellenkezése miatt kizártnak tekinthető, ráadásul nagy valószínűséggel nem is érné el a célját, a radikális csoport teljes elsöprését.

A Foreign Affairs cikke szerint az Egyesült Államoknak nincs megfelelő katonai válasza az IÁ-ra. Washingtonnak inkább a szövetségépítésre, valamint a diplomáciai és gazdasági erőfeszítésekre kellene helyezni a hangsúlyt, amelyet kiegészíthetne egy korlátozott katonai hadművelettel - összegezte véleményét Audrey Kurth Cronin.