A muzulmán vallású fulani pásztornép tagjai a Benue szövetségi államban található Agatu Iga várost támadták meg, ahol többségében keresztény vallású egba törzsbeliek élnek. Az utóbbi években több százan vesztették életüket a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó fulanik és a letelepedett, fölművelésből és állattartásból élő népek közötti összetűzésekben.

2014-ben fegyveresek az észak-nigériai Bano közösség vezetőinek és az önvédelmi erők képviselőinek találkozójára rontottak be, és tüzet nyitottak a résztvevőkre. Kadun államban három faluban lőfegyverekkel és bozótvágó késekkel támadtak rá éjjel az alvó lakosokra. A három falu házait porig égették a támadók, miután elrabolták az élelmiszereket. Mindkét támadást a fulani nomádoknak tulajdonították a helyiek.

Semmilyen jel nem utal arra, hogy ezekhez a támadásokhoz köze lenne a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezetnek, amely az utóbbi években több tízezer ember életét oltotta ki.

Szakértők attól tartanak, a március 28-i választásokon indulók - mint 2011-ben - kihasználják az ország középső részén lévő, etnikailag és vallásilag is változatos területén fennálló feszültségeket egy konfliktus kirobbantására, amennyiben a választás eredményével nem értenek egyet. Az államfői székért versengő jelenlegi elnök, Goodluck Jonathan az ország keresztény többségű déli részéről származik, míg legjelentősebb ellenfele, Muhammadu Buhari a muzulmánok lakta északi területekről.

Nigéria belügyminisztere, Abba Moro úgy nyilatkozott az állami rádiónak, hogy "az egbák elleni gyilkosságoknak nincs közük a közelgő választásokhoz".