A terjedelmes interjúban Orbán Viktor kijelentette, amíg Németország kiáll az Oroszország elleni büntetőintézkedések mellett, aligha változik a helyzet, függetlenül attól, hogy Magyarország ezzel egyetért-e vagy sem. A kormányfő hangsúlyozta: Európa legnagyobb értéke az egységében rejlik: a kül-, védelmi és biztonságpolitikában. "Európa lelki összetartó ereje abban van, miszerint vissza akarjuk kapni jogunkat, hogy magunk határozhassuk meg sorsunkat. Ehhez pedig erő kell, s ha nincs egység, akkor nincs erő" - mondta.

A lap felvetette: Moszkvában elterjedt vélemény szerint az EU soraiban "szakadás történt az Oroszországgal kapcsolatos lehető legkeményebb álláspontot képviselők és azok között, akik megpróbálnak velük szembehelyezkedni". Orbán Viktor úgy vélte, a helyzet ennél is rosszabb, ugyanis "vannak olyanok, akik szerint Oroszországot el kell zárni az Európával meglévő gazdasági kapcsolatoktól", és "az európai egység, valamint Oroszország között kell választani"(...) "Mi azonban azon gondolkozunk, hogyan lehetne a legjobb módon rendezni az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait" - mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: "amikor mi, európaiak az Oroszországgal való együttműködésről döntünk, akkor nem Oroszországról, hanem Európa jövőjéről hozunk döntést". Kijelentette, hogy "nem akarok olyan Európában élni, amely új hidegháborút vezet Oroszország ellen, és amely az európaiakat Oroszország ellenségévé teszi". Szót emelt az ellen, hogy Európa elutasítsa a "fantasztikus lehetőséget", hogy egyesítse az orosz energiaforrásokat és Oroszország hatalmas gazdasági lehetőségeit az európai technológiai tudással és kultúrával.

Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország az Oroszország elleni uniós büntetőintézkedéseket és az orosz válaszlépéseket is megszenvedi, ezért a magyar vezetés arra törekszik, hogy legalább a politikai kapcsolatokat mentse.

Az orosz-nyugati kapcsolatokban fennálló válság mértékére és lehetséges elhúzódására, a bizalmatlanság kiküszöbölésére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor az európai megközelítést ismertetve közölte, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezéséről a múlt héten elért minszki megállapodás alapján rendezni lehet az EU és Oroszország kapcsolatait. "Találtunk a legutóbbi minszki megállapodásban olyan elemeket, amelyek alapján újjá lehet építeni a kapcsolatokat Oroszország és az EU között". Az egyik ilyen elem a kormányfő szerint maga a béke megteremtése. A másik, hogy a lehető legszorosabb gazdasági együttműködésre kell törekedni.

A hat kelet-európai országban tervezett NATO parancsnoksági központ létesítéséről a kormányfő kijelentette: "nincs szükség a magyar biztonságpolitikában különösebb lépésekre", mert Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországra, amely NATO-tagként a szervezetnek mindig is jó és hűséges szövetségese volt és marad. Hozzátette: "a NATO szabad országok szabad egyesülése, és ezen keretek között nem szándékozunk arról a jogunkról lemondani, hogy magunk hozzuk meg a döntéseket".

Orbán Viktor az ukrajnai válságnak a kárpátaljai magyar kisebbség sorsára gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy Magyarország nagy figyelemmel követi az eseményeket. Hangsúlyozta: az Ukrajnában élő magyarok véleményének el kell jutnia a döntéshozókhoz, és Magyarországnak nemzetközi szinten fel kell lépnie az érdekeik védelmében, ha megfosztják valamilyen joguktól őket. "Még nem tapasztaltuk az ukrán nacionalizmus megnyilvánulásait a Kárpátalján élő magyarokkal kapcsolatban, és reméljük, hogy mindez így is marad" - tette hozzá.

A lap kérdésére, miszerint Törökország- vagy Oroszország-típusú illiberális állam kiépítésére törekszik-e, a kormányfő kifejtette, hogy "Törökország nagyon sikeres állam, és Oroszország is rendkívül sikeresen fejlődött az ukrán válságig, amely rossz hatást gyakorolt az orosz gazdaságra". "Nem értek egyet azokkal a nyugati reflexekkel, hogy át kell nevelni és nem kell elfogadni azokat, akik sikeresebbek nálunk, csak azért, mert a nyugati nézőpont szerint politikai rendszerük kevesebb értéket hordoz magában" - mondta.

Orbán Viktor úgy vélte, helyes döntést hozott a magyar kormány, amikor nem kötött új hosszú távú gázszállítási megállapodást Oroszországgal. "Senki sem tudja, milyen árakat alakítanak ki a nemzetközi piacon. Szerinte várni kell 1-2 évet, amíg a piac megnyugszik, és akkor látni lehet majd, milyen feltételekkel lehet tárgyalni Moszkvával a hosszú távú gázmegállapodásról.

A Déli Áramlat gázvezetékről azt mondta, "mégis csak meg kellett volna építeni. (...) Megállapodtunk abban, hogy Oroszország támogatni fogja azt a változatot, amely szerint Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon átmenő gázvezeték épül. Amennyiben minden ebben érdekelt ország beleegyezik, akkor Oroszország részt vesz benne, de Putyin közölte, hogy Oroszország okult az előző eseményekből, ezért előbb meg kell szerezni az Európai Unió egyetértését. Most ezen dolgozunk" - mondta a kormányfő. Hozzátette: az Európai Unióban számtalan egymással versenyző gázvezeték-elképzelés fekszik a tárgyalóasztalokon, ezért "nem egyszerűen lobbizni, hanem küzdeni kell koncepciónk sikeréért".