Az egykamarás törvényhozás 101 tagját zártlistás, arányos képviseleti rendszerben választják négy évre, a bejutási küszöb független jelöltek esetében 2 százalék, önállóan induló pártoknál öt százalék, 2 pártból álló választási blokk esetében 7 százalék, 3 vagy több pártból álló választási blokkoknál 9 százalék. 2009-2010-ben három parlamenti választást is tartottak Moldovában, ám a 2009-ben megalakult törvényhozásokat fel kellett oszlatni, mert képtelenek voltak megválasztani az államfőt.

A 2010. novemberi választások alkalmával a Vladimir Voronin vezette Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja 39,3 százalékot (42 mandátum), a Vladimir Filat vezette Moldovai Liberális Demokrata Párt 29,4 százalékot (32 mandátum), a Marian Lupu vezette Demokrata Párt 12,7 százalékot (15 mandátum), a Mihai Ghimpu vezette Liberális Párt pedig 10 százalékot (12 mandátum) kapott.

Az utóbbi 3 pártból álló Szövetség az Európai Integrációért alakíthatott ugyan kormányt, de a kommunista párt még volt annyira erős, hogy megakadályozza az elnökválasztást. A helyzet akkor változott meg, amikor 2011 novemberében 3 kommunista képviselő átállt az Európa-barát koalíció oldalára, s ezzel kialakult az államfő megválasztásához szükséges parlamenti többség.

A szavazóhelyiségek - helyi idő szerint - hét órakor nyitottak és 21 óráig lesznek nyitva. A választásokon 3,2 millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a 2100 szavazóhelyiségben, amelyek közül 95-öt külföldön rendeztek be. Mintegy négyezer külföldi megfigyelő is figyelemmel követi a történéseket, négyezer rendőr pedig a rendre felügyel. Ez utóbbiaknak egyébként szigorúan meghagyták, hogy ne közelítsék meg a szavazóhelyiségeket.

Az ukrán válság árnyékában Moldovában komoly vita robbant ki az ország által a jövőben követendő irányvonalról. A kormány az európai uniós tagságot és azzal a gazdaság modernizálását akarja elérni. Az EU-párti táborból néhányan az ország európai integrációjának felgyorsítása érdekében egyenesen azt szeretnék, hogy a többségében román ajkúak által lakott Moldova csatlakozzon Romániához, amelynek egyébként része volt 1918-tól 1940-ig, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor annektálta a területet. Az ellenzék ezzel szemben az Oroszországhoz való közeledést és a Moszkva által létrehozott vámunióba való belépést tűzte ki célul.

Egy moldovai bíróság csütörtökön eltiltotta az egyre több támogatóval bíró Patria (Haza) nevű oroszbarát ellenzéki pártot az indulástól a parlamenti választásokon. A fővárosban, Chisinauban működő törvényszék arra hivatkozva vonta vissza a politikai tömörülés választási regisztrációját, hogy az állítólag több mint 400 ezer euró (mintegy 122 millió forint) összegű támogatást kapott külföldről, és a juttatásokról nem tett bejelentést a hatóságoknak. Ugyanezen indokkal egy nappal korábban a moldovai központi
választási bizottság már eltiltotta a Patriát a voksoláson való részvételtől. A kelet-európai ország törvényei ugyanis tiltják a külföldi pártfinanszírozást.

A néhány hónappal korábban létrehozott Patria a közvélemény-kutatások szerint nagy számban szerzett támogatókat az Európa-barát moldovai kormány bírálatával és korrupcióellenes fellépésével, és a vasárnapi voksoláson akár a szavazatok 15 százalékát is megszerezhette volna.