A bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy kérje fel a világszervezet Biztonsági Tanácsát (BT) az észak-koreai emberjogi visszaélésekről szóló beszámolók megvitatására és arra, hogy fontolja meg a felelősöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé állítását.

Észak-Korea külügyminisztériuma "súlyos politikai provokációnak" minősítette és amerikai vezénylésűnek nevezte a lépést (amelyet egyébként az Európai Unió és Japán kezdeményezett). Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy országa megerősíti elrettentő haderejét az Egyesült Államok ellenséges magatartásához igazodva, amely újabb atomkísérletre kényszeríti Észak-Koreát.

Szerdán a Johns Hopkins Egyetem amerikai-koreai intézete olyan jelentést tett közzé, amely szerint Észak-Korea nagy valószínűséggel hat év szünet után újraindítja jongbjoni atomlétesítményét. Ez képes nukleáris fűtőanyag újrafeldolgozásával atomfegyverhez alkalmas plutóniumot előállítani. Az intézet műholdképek elemzése alapján született következtetései szerint a létesítmény területét tíz héttel ezelőtt lezárták, ez pedig azt jelezheti, hogy a reaktor újraindítását készítik elő.

Dél-Korea védelmi minisztere ugyanakkor csütörtökön kétségbe vonta, hogy Észak-Korea hamarosan atomkísérletet hajt végre. Egy névtelenségbe burkolódzó dél-koreai tisztségviselő közölte, hogy országa nem tapasztalt semmilyen szokatlant a jongbjoni atomlétesítménynél.

Elemzők szerint egyébként a szóban forgó ENSZ-bizottsági határozat inkább csak jelképes jelentőségű, mert arra alkalmas ugyan, hogy növelje az Észak-Koreára nehezedő nyomást az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, de csekély az esély arra, hogy annak alapján a népirtást és más súlyos, emberiesség ellen bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indítson.