Az elnök, aki a járványügyi megelőzési központ (CDC) atlantai főhadiszállásán tett látogatást, az előzetes tájékoztatásnak megfelelően bejelentette, hogy 3000 katonát vezényel Nyugat-Afrikába, elsősorban Libériába, akik ott 17 százágyas egészségügyi létesítményt építenek és több ezer járványügyi segélymunkást képeznek ki.

Obama rámutatott, hogy ez a legnagyobb nemzetközi segítségnyújtás a CDC történetében.

A mérnökökkel és orvosokkal megerősített kontingens parancsnoksága Monroviában lesz.

Barack Obama szerint a példátlan méretű, százezrek megfertőződésével fenyegető járvány veszélyt jelent a világ gazdaságára és biztonságára, ugyanakkor annak valószínűsége, hogy az az Egyesült Államokat is elérje, rendkívül alacsony. Arra figyelmeztetett, hogy a helyzet a még rosszabbodni fog, mielőtt ismét jobbra fordul.

Margaret Chan, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) főigazgatója köszönetét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok ilyen jelentős szerepet vállal az Ebola feltartóztatásában. Libériában, ahol 2003-ban amerikai csapatok segítségével sikerül véget vetni a polgárháborúnak, szintén üdvözölték az Obama elnök által bejelentett szerepvállalást. A nyugat-afrikai ország elnöke, Ellen Johnson Sirleaf a múlt héten levélben kért közvetlen beavatkozást Washingtontól.

Az idei a legsúlyosabb Ebola-járvány a vírus közel negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Sierra Leonéra, Libériára, Nigériára, Szenegálra és a Kongói Demokratikus Köztársaságra is átterjedt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) információi szerint a betegség idén már közel 2500 emberéletet követelt. A járvány vérrel és más testnedvvel terjed, tünetei közé tartozik egyebek közt a hirtelen felszökő láz, hasmenés, hányás és bizonyos esetekben belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.