A szervezet megállapításai közül első helyen szerepel, hogy továbbra is jelentősen bővülnek a felsőoktatási lehetőségek, az EU országok lakosságának 29 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. Ez valamelyest elmarad az OECD 33 százalékos átlagától.

A szervezet azt a következtetést is levonja, hogy kifizetődő egyetemre vagy főiskolára járni, illetve magas képesítést szerezni; akinek magasabb a végzettsége, az jobb eséllyel tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és várhatóan magasabb fizetésre is számíthat. Mindez a társadalom egésze számára is hasznos, mert minél többen keresnek minél több pénzt, annál kevesebb közpénzt kell az államnak rájuk költenie, valamint annál több adót fizetnek be az államkasszába.

Megjegyzi ugyanakkor a jelentés, hogy a tagállamokban szerzett azonos végzettségek és képesítések nem minden esetben jelentenek azonos képességeket. A finnek és hollandok például jobban teljesítenek a teszteken, mint az ugyanolyan végzettséggel rendelkező írek, olaszok, britek vagy spanyolok.

A dokumentum szerint a szakmai ismeretek mellett az elhelyezkedésnél, egyre többet nyom a latban a kommunikációs készség, valamint az, hogy az illető mennyire képes egy csapat tagjaként dolgozni, emellett pedig egyre jobban felértékelődik az a szakmai tapasztalat, amelyet a diákok már tanulmányaikkal egy időben, azokkal párhuzamosan megszereznek.

Az OECD jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanári kar öregszik. A középiskolai tanárok 37 százaléka ötven évesnél idősebb a Európai Unió tagállamaiban. Olaszországban 60 százaléknál is magasabb ez az arány, és a tanárok majdnem vagy több mint fele idősebb ötvennél Ausztriában, Észtországban, Németországban és Hollandiában is.

"Ez rámutat arra, milyen fontos fenntartani vagy növelni azt, hogy mennyire vonzó a tanári hivatás" - emlékeztet a dokumentum.

Az áttekintés arra is kitér, hogy magánberuházások szerepe egyre jelentősebb a felsőoktatásban; 2000 és 2012 között másfélszeresére, 21 százalékra nőtt a magántőke súlya a felsőoktatási beruházások körében az EU-ban, de ez továbbra is jelentősen elmarad az OECD-tagok 31 százalékos átlagától. Ráadásul az uniós tagállamok között is jelentősek az eltérések: Dániában ez az arány 6 százalékos, míg az Egyesült Királyságban csaknem kétharmados. A számok emelkedése részben annak tudható be, hogy több ország is tandíjat vezetett be. Ennek hatásait az Európai Bizottság szerint hitelek és ösztöndíjak révén tompíthatják hatékonyan a tagállamok.