Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Vád alá helyezték Sarkozy ügyvédjét

Vádat emeltek Nicolas Sarkozy volt francia államfő ügyvédje és a semmitőszék egyik bírája ellen kedd este abban az ügyben, amelyben reggel a volt államfőt is őrizetbe vették.

Az exelnök kihallgatása is véget ért a Párizshoz közeli Nanterre bűnügyi rendőrségén a befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt februárban indított nyomozás keretében, de az egyelőre még nem ismeretes, hogy ellene emeltek-e vádat.

Védőjét, Thierry Herzogot és a semmítőszék két bíráját még hétfőn vették őrizetbe, őket szabadon engedték a vádemelést követően.

"Thierry Herzog ellen vádat emeltek azon dolgokért, amelyek ismertek és amelyeket vitatunk. Semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja alá ezeket a vádakat" - közölte Paul-Albert Iweins ügyvéd, de nem pontosította a vádpontokat. "Thierry Herzog szabad. Továbbra is ő Nicolas Sarkozy ügyvédje" - tette hozzá.

A volt elnök év elején lehallgatott telefonbeszélgetései alapján felmerült a gyanú, hogy Sarkozy és ügyvédje az igazságszolgáltatáson belül saját információs hálózatot működtetett, amely törvénytelen módon részletesen tájékoztatta őket az exelnököt érintő hat ügyészségi vizsgálat menetéről.

Az ügyvédjével folytatott egyik megbeszélésből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert volt a közvetlen kapcsolattartó. Cserében Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

Az ügyészség tavaly rendelte el Sarkozy lehallgatását annak a nyomozásnak a keretében, amelyet a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől Sarkozynek a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás ügyében indítottak.

Azibert ellen befolyással való üzérkedés gyanújával emeltek vádat a vizsgálóbírók - közölte ügyvédje, José Allegrini.

A vizsgálóbírók a kihallgatások során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a volt elnök ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.

A lehallgatott beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esett szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt akkor is kihallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat, és jelenleg csak pártjának néhány tagja ellen folyik eljárás az ügyben.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×