Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Körvonalazódik az első konfliktus a szlovák államfő és a Smer között

"Eddig tartott a tűzszünet", "Kiska ujjat húzott a Smerrel", ilyen és ehhez hasonló címszavakkal számolt be a pozsonyi média arról, hogy Andrej Kiska az új szlovák államfő szerdán közölte, hogy a törvényhozás által kínált hat alkotmánybíró-jelöltből három helyett csak egyet hajlandó kinevezni.

A hatályos szlovák jogrend szerint az alkotmánybíróság 13 bíráját a parlament jelöli és az államfő nevezi ki. A bírók 12 éves megbízatási időszaka nem egyszerre, hanem hároméves rotációs szakaszokban jár le.

Július negyedikén három jelenlegi alkotmánybíró mandátuma jár le. Helyükre korábban hat jelöltet választott a pozsonyi törvényhozás Smer-párti többsége, akikből Andrej Kiskának hármat kellene kiválasztania és kineveznie.

Az államfő azonban szerdán bejelentette, a jelöltek közül csak egyet, Jana Bricovát, a legfelsőbb bíróság egyik bíróját hajlandó kinevezni, a többi jelöltet nem tartja megfelelőnek a tisztség ellátására. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy - mint mondta -, nem tapasztalta részükről, hogy "tartósan érdeklődnének" a funkció iránt s azt sem, hogy elégséges szakmai hozzáértéssel rendelkeznének.

Andrej Kiska egyidejűleg azt is közölte, hogy levélben szólította fel Pavol Paskát, a pozsonyi törvényhozás Smer-es elnökét, hogy a parlament állítson újabb jelölteket.

Pavol Paska az államfő lépésére reagálva egy sajtótájékoztatón kijelentette: Kiska azzal, hogy nem nevezett ki hármat a jelöltek közül, nem tett eleget alkotmányos kötelességének. Rámutatott: a jog pontosan megszabja, hogy az alkotmánybíró-jelölteknek milyen elvárásoknak kell megfelelniük, ellenben nincs semmilyen törvényi előírás arra, amely alapján az államfő a saját vagy tanácsadói döntése alapján "nem megfelelőnek" minősítse a jelölteket.

A törvényhozást egyébként semmi sem kötelezi arra, hogy új jelölteket állítson, ellenben az államfő sem kényszeríthető a jelöltek kinevezésére.

A helyzetre a kora esti órákban Robert Fico kormányfő is reagált, hasonló véleménynek adva hangot, mint a parlament elnöke.

"Az elnök úr jogkörei ott kezdődnek és érnek véget, hogy a hat jelöltből hármat választhat. Döntésével, szerintünk nem tett eleget az alkotmányban megszabottaknak, mert az kimondja, hogy az államfőnek biztosítania kell az alkotmányos szervek rendes működését" - hangsúlyozta Robert Fico.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×