Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A lengyel lehallgatási ügy újabb fejleményei

Félretette nézeteltéréseit és a szorosabb együttműködés mellett döntött a lengyel baloldal két rivális parlamenti pártja a Donald Tusk jobbközép kormányát súlyos válságba sodró lehallgatási botrány nyomán - jelentette szerdán az APA osztrák hírügynökség.

"A lehallgatási ügy olyannyira komoly, hogy a korábbi nézeteltérések elveszítik jelentőségüket" - magyarázta kedden Varsóban Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke a baloldali liberális Te Mozgalmad (RP) nevű formáció vezetőjével, Janusz Palikottal közösen tartott sajtótájékoztatón. A két egymással mindig szembenálló párt megkötötte a "61-es Megállapodást", amelyben a szám a két tömörülés parlamenti frakciójának összlétszámára utal. Néhány nappal korábban két kis konzervatív párt is tárgyalásokat kezdett egy közös választási blokkról.

A tájékoztatás szerint az SLD és az RP megegyezett 17 különböző politikai javaslatban, amelyek a június közepén kirobbant lehallgatási botrány tisztázását, illetve az ügy által érintett személyek megbüntetését segítik elő. A két párt ezenkívül bizalmatlansági indítványt óhajt benyújtani Radoslaw Sikorski külügyminiszter ellen, valamint támogatna egy ahhoz hasonló indítványt, mint amelyet a vezető ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) terjesztett be Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter ellen. A két baloldali tömörülés össze akar hívni három különböző különleges vizsgálóbizottságot a lehallgatási ügy kivizsgálására, valamint azt is fontolgatja, hogy ősszel egy közös bizalmatlansági indítványt nyújt be Donald Tusk kormánya ellen. Az SLD és az RP a közös választási listát azonban egyelőre kizárja.

A lengyel baloldal a 2005-ös parlamenti választások óta, amely az SLD megalázó vereségét hozta, mély válságba jutott és a baloldali politikai spektrum széttöredezéséhez vezetett. Eddig az összefogásra tett valamennyi kísérlet kudarcba fulladt.

A Homo Homini közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint az SLD a pártok népszerűségi listáján elvesztette a harmadik helyet, amelyet a parlamenten kívüli radikális jobboldali, populista Új Jobboldali Kongresszusnak (KNP) adott át, és jelenleg a szavazatoknak csupán a 10 százalékára számíthat. A RP-t, amely a 2011-es parlamenti választások után meglepetésre a lengyel parlament harmadik legerősebb pártja lett, jelenleg csupán a lengyelek 2 százaléka támogatja.

A lehallgatási botrány rendkívüli sokkot váltott ki a lengyel közvéleményben, a lehallgatott vezető politikusok, köztük Sikorski vulgáris nyelvezete, stílusa, cinizmusa, egész magatartása megdöbbentette a társadalmat.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×