Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Sikerült az Orion űrkapszula landolási tesztje

Sikerült a NASA új Orion űrkabinjának landolási tesztje - számolt be róla csütörtökön a BBC News.

Az űrhajósokat szállító amerikai űrrepülők helyettesítésére tervezett Orion kapszula szerdán az arizonai sivatagban ért földet, miután több mint tíz kilométer magasból dobták ki egy C-17-es katonai szállítógépből. A NASA közleménye szerint az Orion új ejtőernyőrendszere kitűnően vizsgázott, az űrkabin teljes biztonságban szállt le.

Mark Geyer, az Orion programmenedzsere elégedetten nyilatkozta, hogy a tesztekkel igazolták az ejtőernyőrendszer megbízhatóságát, a kísérletek segítettek megerősíteni, hogy az űrhajósok biztonságban landolhatnak majd az Orionnal.

Az amerikai űrkutatási hivatal első próbaútjára készíti fel az Oriont. A decemberre tervezett kétórás, a Földet 5700 kilométeres magasságban négyszer megkerülő útra az űrjármű ember nélküli változatát küldik. A kapszulát hordozórakéta juttatja az űrbe. Az Orion visszatérése során tovább tesztelik a jármű működését.

Az Orion első ember nélküli küldetését 2017-re tervezik, amikor az űreszköz a Hold környékére "ruccan ki", majd visszatér a Földre. A légkörbe másodpercenként 11 kilométeres sebességgel lép be, ez lesz az űrkutatás történetének leggyorsabb belépése.

A legutóbbi kísérlet során, amelyet az amerikai hadsereg yumai bázisán végeztek el, a szakemberek erősebb igénybevételnek tették ki az ejtőernyőket azzal, hogy engedték az Oriont tíz másodpercig "szabadon esni", ezáltal nőtt a jármű sebessége és az aerodinamikai nyomás.

A szabadesés után az Orion felső fedőlapja (FBC) a terveknek megfelelően vált le, és kinyíltak az ejtőernyők.

A szerdai volt az utolsó alkalom, amikor a teljes ejtőernyőrendszert tesztelték az Orion első űrbe vezető útja előtt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×