Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

EU-csúcs - Rendkívüli csúcstalálkozó dönthet a fennmaradó csúcspozíciókról

Rendkívüli csúcstalálkozót tarthatnak július közepén az Európai Unió tagállamainak vezetői, hogy határozzanak arról, kik töltsék be a többi csúcspozíciót az Európai Bizottság elnökének kiválasztása után. Enda Kenny ír miniszterelnök a július 17-i időpontot nevezte meg a néppárti állam- vagy kormányfők találkozóján, a flandriai Kortrijkben.

A szocialista állam- vagy kormányfők találkozóján, az uniós csúcs előtt Francois Hollande francia elnök a bizottság következő elnökének kiválasztásáról azt mondta: először a programot és a követendő irányokat kell megvitatni, és csak aztán kiválasztani a megfelelő személyt.

Az Ypres közelében, Elverdingében tartott szociáldemokrata csúcs előtt a francia államfő arról beszélt, hogy nem személyekhez ragaszkodik, hanem ahhoz az elképzeléséhez, hogy milyennek kell lennie Európának. Az EP-választás eredménye Hollande szerint azt jelenti, hogy a lakosság azt várja, hogy az EU nagyobb hangsúlyt fektessen a munkahelyteremtésre és a növekedés előmozdítására.

Az uniós államháztartási szabályok rugalmasabb értelmezése mellett kardoskodó olasz miniszterelnök, Matteo Renzi a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott: az uniós vezetők elé kerülő szövegtervezet, amely éppen erről szól, előrelépésnek tekinthető, de még finomhangolásra szorul.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kezdeményezte, hogy a júniusi uniós csúcs első napját a flandriai Ypres-ben megemlékezéssel, majd munkavacsorával töltsék az Európai Tanács tagjai. A város környékén az első világháborúban több csatát is vívtak, itt vetettek be először vegyi fegyvereket, és a környéken több tízezren lelték halálukat, a legtöbben brit katonák voltak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×