A szászországi nagyváros egyetemének demokráciakutató intézete 2002 óta minden második évben végez felmérést a szélsőjobboldali nézetek elterjedtségéről. A legújabb - a német sajtóban csütörtökön ismertetett - tanulmányuk szerint a gazdasági növekedéssel, a munkanélküliség csökkenésével és a foglalkoztatottság bővülésével párhuzamosan visszaesett a szélsőjobboldali eszmék támogatottsága, ami stabilizálja a társadalom középső rétegét.

A zárt szélsőjobboldali világkép a lakosság 5,6 százalékára jellemző, ami a legalacsonyabb érték a rendszeres felmérés kezdete óta, és csaknem 50 százalékos csökkenés a 2002-ben, a német gazdaság legutóbbi nagy válsága idején regisztrált 9,7 százalékhoz képest.

A szélsőjobboldali világkép egyes elemeit külön-külön vizsgálva is ez a tendencia mutatkozik. Például az idegenellenes beállítottságúak aránya 18,1 százalékra csökkent a legutóbbi, 2012-ben végzett vizsgálatban mért 25,1 százalékról, az antiszemitizmus pedig a németek 5,1 százalékának világképére jellemző, a két évvel korábbi 8,6 százalék után.

A szélsőjobboldali nézetek ellen az oktatás a legjobb "oltás", ezt mutatja, hogy az érettségivel rendelkezők körében 6,8 százalék az idegenellenes beállítottságúak aránya, az érettségivel nem rendelkezők körében viszont 20,8 százalék.

Ugyanakkor az idegenellenesség mindenekelőtt változóban van, és nem eltűnőben - emelték ki a kutatók, rámutatva, hogy az utóbbi években az euróövezet válságával és a kelet-közép-, illetve kelet-európai uniós tagországok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnésével évtizedek óta nem látott bevándorlási hullám indult Németországba.

A bevándorló idegeneket a lakosság kezdi differenciáltabban szemlélni. "Nem az idegenek megkülönböztetés nélküli elutasítása a jellemző, mert sokan úgy gondolják, hogy a bevándorlók a németek hasznára válnak. Azok a bevándorlók viszont magukra vonják a lakosság haragját, akik azt a benyomást keltik, hogy kerülik a munkát, de mégis jól élnek, vagy kiváltják azt az érzést, hogy alapvetően különböznek tőlünk" - mondta Oliver Decker kutatásvezető.

Ennek a jelenségnek tulajdonítható a menedékkérők, a muzulmán bevándorlók és a szintik és romák magas elutasítottsága.

A menedékkérőket a nyugati tartományok lakosságának 73,5 százaléka távolítaná el az országból, míg a volt NDK területén 84,7 százalék ez az arány.

A muzulmánokkal kapcsolatban a lakosság 36,6 százaléka ért egyet azzal a követeléssel, hogy ne engedjék be őket az országba, és 36 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy a muzulmánok jelenléte azt az érzést kelti, mintha az ember idegen lenne a hazájában.

Erős a romák és szintik elutasítottsága is, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 55,4 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy "gond, ha szintik és romák jelennek meg a szomszédságban".