Szíszi hangját a legtöbb Egyiptomi akkor hallotta először, amikor tavaly július 3-án - akkor még a hadsereg főparancsnokaként - bejelentette, hogy a fegyveres erők eltávolítják az iszlamista Mohamed Murszit államfői posztjáról. Nem egész egy évvel később Szíszit napok választják el attól, hogy az alkotmánybíróság nagytermében ünnepélyesen feleskessék, s megkezdhesse új tevékenységét az arab világ legnépesebb országának elnökeként. A rajongó tömegek által időközben kultikus figurává emelt Szíszi az elnökválasztáson leadott szavazatok 96,91 százalékát kapta.

Szíszi a megjelenésében a zord, tekintélyt parancsoló katona ellentétét alkotja. A halk beszédű, de karizmatikus tábornok - gyakran érzelmes - megnyilvánulásaival pillanatok alatt a tömegek szívébe lopta magát. Visszafogott személyiség, aki csak akkor beszél, ha muszáj, s ez még a kampányidőszak alatt is így volt. Az elmúlt hetek légkörét Szíszi - a választási plakátok tízezreiről visszaköszönő - arca, de nem a hangja uralta. Egy-két előre rögzített interjún kívül nem jelent meg a nyilvánosság előtt, a sajtókonferenciák, rendezvények és tévéviták lebonyolítását tanácsadóinak engedte át.

Szíszi "éljen Egyiptom" mottóval folytatott kampánya szerint az egyik fő célja az ország közbiztonságának megszilárdítása. A hadsereg által hatalomba emelt átmeneti kormány tavaly nyár óta könyörtelen hadjáratot folytat a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet ellen. A biztonsági erők és a Muzulmán Testvériség szimpatizánsai közti gyakori összecsapások eddig másfélezer halálos áldozatot követeltek, s nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint közel 20 ezer ellenzékit helyeztek rács mögé az elmúlt tizenegy hónapban. Szíszi a kampányidőszakban leadott interjúi egyikében kijelentette, hogy elnöksége alatt "nem lesz semmi, amit Muzulmán Testvériségnek hívnak."

Szíszi továbbá a mezőgazdaság fejlesztését, lakásépítési projekteket és oktatási reformot, a nyomor sújtotta régiókban pedig munkahelyeket ígért. A hivatalos internetes oldalán közölt "víziója" olyan vakmerő célokat tartalmaz, mint a munkanélküliség nyolc százalékra való csökkentése, valamint huszonkét új ipari város és nyolc repülőtér építése. A szegénység megszüntetését célzó terveivel kapcsolatban kijelentette, hogy a nép két éven belül érezni fogja a változást. A magán- és az állami szektort arra szólította fel, hogy alacsonyabb haszonkulcsot irányozzanak elő, különben maga a hadsereg fog jó minőségű termékeket alacsony áron a piacra dobni.

Egyiptom új erős embere, teljes nevén Abdel-Fattáh Szaíd Huszein Halíl esz-Szíszi 1954 novemberében, nyolc testvér közül másodikként jött világra a kairói el-Gamálíjában. A zsúfolt negyed a szunnita világ teológiai központját alkotó al-Azhár mecset közvetlen közelében fekszik. Mélyen vallásos családja generációk óta a híres Hán el-Halíli bazárban dolgozik, s mára a piac három legértékesebb üzletét tudhatják magukénak. Szíszi közelállói szerint már gyermekként a családi üzletben segédkezett, mindig fegyelmezett volt, és szabadidejét tanulással, sportolással töltötte. A hadsereg által üzemeltetett helyi iskolába járt, majd a katonai akadémián végzett 1977-ben. A fegyveres erők kötelékéből négy évtizeddel később, két hónappal a mostani voksolás előtt lépett ki, hogy indulhasson az elnökválasztáson.

Hoszni Mubarak elnöklésének utolsó éveiben Szíszi a katonai titkosszolgálat főnöke volt, majd a Mubarak megbuktatása utáni tizennyolc hónapot irányító legfelsőbb katonai tanács legfiatalabb tagja lett. Akkoriban világszerte nagy port kavart fel egyik nyilatkozata, amelyben kiállt a tüntetéseken elfogott nőkön végzett "szüzességi tesztek" mellett, mondván, hogy azok az érintett foglyok becsületét és a nemi erőszakkal vádolt rendőrök ártatlanságát védik.

Szíszit 2012 augusztusában éppen az általa megbuktatott Murszi tette meg hadsereg-főparancsnoknak és védelmi miniszternek, abban reménykedve, hogy a köztudottan vallásos muzulmán katona vezetésével a hadsereg nem zavarja majd meg az iszlamisták politikai vízióját.

Azok, akiket a tábornagy politikai villámkarrierje aggodalommal tölt el, attól tartanak, hogy választási győzelme a forradalom kudarcát jelenti. Megfigyelők szerint az előző fél évszázad autokratikus vezetőit figyelembe véve is példátlan, hogy mind a hadsereg, mind pedig az ország kulcsfontosságú titkosszolgálatai egyetlen ember kezében legyenek.