A tavalyi migrációs mérleg 54 728 fős többletet mutatott, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évi bővüléshez képest, és a keleti nyitás, valamint a délszláv háború kirobbanása óta a legmagasabb érték. A legtöbben az Európai Unió tagállamaiból, mindenekelőtt Magyarországról és Németországból érkeztek az alpesi országba.

A szerdán közzétett hivatalos statisztikák szerint tavaly 96 552-en (köztük 22 044 osztrák) költöztek el Ausztriából, míg 151 280-an érkeztek az országba. Utóbbiak közül 16 052 az osztrák állampolgárságú visszavándorlók száma. A nettó bevándorlás, azaz a bevándorlók és kivándorlók számának különbsége így 54 728 fő volt az előző évi 43 797 után.

A legtöbb bevándorló tavaly is Magyarországról érkezett (nettó 8456 fő), amelyet Németország (6759), Románia (5700), Lengyelország (3824), Szlovákia (2861) és Horvátország (2826) követett a sorban. Bosznia-Hercegovina csak a hetedik legnagyobb küldő ország, nettó 2416 fővel. Oroszországból tavaly 1499-cel, Törökországból pedig 1322-vel többen vándoroltak be Ausztriába, mint amennyien távoztak onnan.

Tavaly összesen 8,5 millióan éltek az alpesi országban, ebből 1,07 millióan nem osztrák állampolgárok. A legnagyobb migráns csoportot továbbra is a németek alkotják, akiknek ausztriai közössége 164 820 fős, őket a törökök (114 740 fő), a szerbek (112 477), valamint a boszniaiak (90 963) követik. Az össznépességen belül 2014. január 1-jére 12,5 százalékot tett ki a külföldiek aránya. Ez a ráta Bécsben a legmagasabb (24,2 százalék), a fővárost Vorarlberg (14,3), Salzburg (13,7) és Tirol (12,4) szövetségi tartományok követik. A külföldiek aránya a Magyarországgal határos Burgenlandban a legalacsonyabb: 6,8 százalék.

Ausztriában a nettó bevándorlás mértéke - a statisztikai feljegyzések 1961-es kezdete óta - csak a "keleti nyitás" után és a délszláv háború kitörésekor volt a tavalyinál nagyobb: 1990-ben 58 562, 1991-ben 76 816, 1992-ben pedig 71 480 volt a bevándorlók és kivándorlók számának különbsége. Azóta erőteljesen csökkent a bevándorlás, és csak az ezredforduló környékén kezdett újból jelentősen növekedni.

Az osztrák népességnövekedés lényegében a bevándorlással magyarázható, a születési mérleg ugyanis negatív. Miközben az EU statisztikai hivatala, az Eurostat más uniós tagországok, különösen a balti államok, valamint Románia, Bulgária és az euróövezeti válságot legjobban megsínylő Portugália, Görögország és Spanyolország esetében népességfogyást mutatott ki, addig Ausztriában 0,66 százalékos növekedést regisztrált tavaly.