Az egyházfőt Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti kísérte a Szikladómban, ahová a helyi szokásokat tisztelve cipőit levéve lépett be a Szentatya. A Szikladóm a zsidó hagyomány szerint azon a helyen épült, ahol a Föld alapköve fekszik, és ahol az első meg a második zsidó szentély állt az ókorban. A muzulmán hagyomány szerint Mohamed próféta álmában erről a helyről indulva tett látogatást a mennyben, éppen ezen a napon. Az Iszlám Dzsihád bejelentette tiltakozását a pápai vizit ellen.

A látogatáson Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti a pápának azt mondta, hogy szerinte veszélyben a Mecsetek tere és rajta a Szikladóm, mert az izraeliek judaizálni akarják, "az izraeli megszállás a tönkretételére törekszik". "Béke csak akkor lesz a térségben, ha a felek kölcsönösen tisztelni fogják egymást" - mondta a főmufti.

A pápa megköszönte a meleg fogadtatást és azt mondta, hogy a Szikladóm a muzulmánokat, a keresztényeket és a zsidókat arra emlékezteti, ami közös bennünk, a monoteizmusra, a sok követőre és a gazdag történelemre. "Bárcsak együtt dolgozhatnánk az igazságért és a békéért" - mondta a pápa a muzulmánok körében. "Bárcsak tisztelnénk és szeretnénk egymást" (...), "megtanulhatnánk megérteni a mások szenvedését, bárcsak senki se élhetne vissza Isten nevével erőszakosan" - tette hozzá.

A hegy tetején tett látogatása idejére kiürítették a Siratófal előtti teret, hogy Ferenc pápa egyedül imádkozhasson az ősi kövek árnyékában. A zsidók legszentebb helyén Smúél Rabinovics, a Siratófal rabbija fogadta a vendéget. Egy modellen megmutatták az ókorban épült első és második Szentélyt és benne a Siratófal elhelyezkedését.

A pápa írt az emlékkönyvbe, majd a zsidó hagyomány szerint elhelyezte borítékba rejtett céduláját a két évezredes kövek között. Fejét meghajtva, kezével a köveket érintve rövid imát mondott, hasonlóképpen vasárnapi betlehemi imájához, amelyet - az eredeti napirendtől eltérve - a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó biztonsági falnál mondott.

A Vatikán nem közölte, hogy Ferenc pápa cédulájának tartalma nyilvános lesz-e. II. János Pál pápa a zarándoklatán, 2000-ben bocsánatot kért céduláján a keresztények által zsidóknak a történelem során okozott szenvedéséért. XVI. Benedek pedig békét kért a siratófalnál a keresztények, a muzulmánok és a zsidók számára.

Jeruzsálem utcáinak jelentős részét lezárták hétfőn, mert a pápa a város másik részében, a Herzl-hegyen folytatja hétfői programját. A pápa saját kérésére nem lövésálló autóban utazik, védelme érdekében a biztonsági szolgálatok kiürítették az utcákat.