Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók megbízásából végzett felmérések szerint az első helyen végzett CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szavazatok 36 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékos visszaesés 2009-hez képest. A CDU megőrizte szavazóit, a bajor CSU-tól viszont sokan elpártoltak a mérések szerint.

A szociáldemokraták (SPD) jelentősen javítottak 2009-hez viszonyítva, az ARD vizsgálata szerint 27,6 százalékot, a ZDF szerint 27,5 százalékot szereztek, ami 6,8, illetve 6,7 százalékpontos emelkedés.

A Zöldek 10,6-10,9 százalék közötti eredményt érhettek el a két felmérés szerint, 1,2-1,5 százalékpont közötti veszteséget szenvedtek el.

A Baloldal kismértékben javított, 7,6-7,8 százalék körül végzett, ami 0,1-0,3 százalékpont körüli mértékű növekedés.

A tavaly alakult euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét előrejelzés szerint 6,5 százalékot ért el , ami azt jelenti, hogy egyben tartotta a nagyjából kétmilliós szavazótáborát, amelyet a tavaly őszi német parlamenti (Bundestag-) választásra összegyűjtött, de nem növelte támogatóinak számát.

A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP gyengülése tovább tart, a párt az első becslések szerint 2,9-3,1 százalék körüli eredményt ért el, ami egymilliónál is kevesebb szavazatot jelent. A liberálisok az előző EP-választáson még a szavazatok 11 százalékát szerezte meg.

A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így az előrejelzések szerint hat további kisebb párt is szerez képviseletet az EP-ben. A neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), a Szabad Választók, a Német Kalózpárt, a Német Családpárt, az Ökológiai-demokratikus párt (ÖDP) és az Állatvédők Pártja egyaránt 1 százalék körüli eredményt ért el, és így várhatóan 1-1 képviselőt delegálhat az EP-be.

A részvételi arány emelkedett, az előrejelzések alapján 47-48 százalékra nőtt a legutóbbi, 2009-es EP-választásokon regisztrált 43,3 százalékról.

Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, a vasárnapi választáson 96 mandátum sorsáról döntöttek, ami a 751 tagú parlament több mint 10 százaléka.