A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint Porosenko jelentős előnnyel vezet a többi jelölt előtt: népszerűsége 44,6 százalékos, míg az utána következő Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) párti volt kormányfőé csak 8,4 százalék.

Ukrán politológusok szerint a választók egy jelentős része nem arra szavaz, aki neki szimpatikus, hanem akinek van esélye a győzelemre. Ez is arra mutat, hogy az első fordulóban eldőlhet, ki foglalja el az államfői posztot. Elemzők úgy látják, hogy az ország stabilitásának jót tenne, ha mihamarabb meglenne az új államfő, és nem kellene még három hétig, a második fordulóig várni, hogy megszűnjön a hatalmi vákuum.

Szakértők arra is rámutattak, hogy most sokkal egységesebb az ország, mint a megelőző két elnökválasztás alatt - 2004-ben és 2010-ben - amikor gyakorlatilag kettéosztotta az országot az a kérdés, hogy ki legyen az államfő. Most - a Donyec-medence kivételével - az elnökválasztás kérdésében konszolidálódott az ország.

Donyeck és Luhanszk megyében azonban a saját köztársaságot kikiáltó szeparatisták mindent megtesznek az elnökválasztás meghiúsításáért. Helyi jelentések szerint a választás előtt három nappal a két megyében létrehozott összesen 34 területi választási bizottság közül 16-ot már blokád alá vettek a szakadár fegyveresek, elkobozták a választási papírokat és a pecséteket. A választási bizottságok tagjait igyekeznek megfélemlíteni, és valószínű, hogy a harci cselekmények is felerősödnek majd a választás napján. A szakadárok logikája szerint ugyanis nincs helye az ő "független köztársaságukban" ukrajnai elnökválasztásnak. A "donyecki, illetve a luhanszki népköztársaságot" viszont egyetlen állam, még Oroszország sem ismerte el.

Moszkva szintén lebegteti annak kérdését, hogy tiszteletben tartja-e majd az ukrán elnökválasztás eredményét. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a héten kijelentette, hogy Ukrajnának van elnöke, Viktor Janukovics személyében, aki "él, egészséges, nem mondott le, és impeachmentet, azaz alkotmányos eljárást sem folytattak le vele szemben", így eltávolítása posztjáról törvénytelen volt.

Janukovicsot az ukrán parlament a február 18-20-ai több mint száz halálos áldozatot követelő kijevi zavargások után menesztette és döntött úgy, hogy az eredetileg 2015 márciusára tervezett elnökválasztást előre hozza május 25-ére. Janukovics Oroszországba menekült, és minden bizonnyal jelenleg is ott tartózkodik.

A Nyugat ugyanakkor úgy tekint az elnökválasztásra, mint az ukrajnai helyzet stabilizálódásának fontos tényezőjére, ezért jelentős számú külföldi megfigyelőt küld a kelet-európai országba. Az ukrán központi választási bizottság (CVK) adatai szerint 2784 külföldi megfigyelő érkezik az országba, közülük 2502-en nemzetközi szervezetek, főként az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a többiek pedig államuk képviseletében. Oroszország és a FÁK-tagállamok viszont egyetlen megfigyelőt sem küldenek.

A három hónapos választási kampány igen szerény volt, valójában csak az utolsó hónapban indult be néhány tévéreklámmal. A fővárosban, Kijevben jóval kevesebb óriásplakát hirdette a jelölteket, mint a korábbi választásokon. Megfigyelők szerint az elnökválasztásról előbb a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása, majd a kelet-ukrajnai konfliktus vonta el a figyelmet. Más részről a két legesélyesebb jelölt, Porosenko és Timosenko nem számítanak kardinális politikai ellenfeleknek, így eddig komoly harc sem folyt közöttük az elnöki posztért. A korábban kormányzó Régiók Pártjának jelöltje, Mihajlo Dobkin, a kelet-ukrajnai Harkiv megye Moszkva-barát volt kormányzója pedig a legutóbbi felmérés alapján a hatodik helyen áll mindössze 3,5 százalékos támogatottsággal.

A mintegy 36,5 millió ukrán választó 21 jelölt közül választhat. Az elcsatolt Krím félsziget lakói is szavazhatnak Ukrajna más területein. Az Opora nevű civil szervezet adatai szerint országosan több mint 171 ezren kérvényezték, hogy lakóhelyüktől távol adhassák le voksukat, a legtöbben a Krímből. A máshol szavazók főként Kijevben vagy környékén és a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lvivben) akarnak szavazni.