Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Hadiállapotot hirdetett ki a thaiföldi hadsereg

Rendkívüli állapotot hirdetett ki a thaiföldi hadsereg kedd hajnalban, hogy megálljt parancsoljon a fél éve zajló, időnként véres zavargásokba torkolló kormányellenes tüntetéseknek. A hadsereg ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem veszi át a hatalmat az országban.

Nyilatkozatában a hadsereg azt hangoztatta, hogy "a béke és a rend fenntartása" érdekében hozta meg döntését. Egyúttal bejelentette, hogy katonák szállták meg néhány, a tüntetőket támogató kereskedelmi televízió épületeit. A bangkoki jelentések szerint mostantól Prajuth Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka fogja vezetni a kormány és a biztonsági szervek vezetőinek válságtanácsát.

"Rendkívüli állapotot hirdettünk ki, ez nem egy államcsíny. A bizonytalan helyzet miatt (léptünk), amelyben (az emberek) egymást ölik nap mint nap" - magyarázta a Reuters hírügynökségnek egy név nélkül nyilatkozó thaiföldi tábornok. Bangkokban katonák járőröznek, és ellenőrzésük alá vontak néhány televíziót - tette hozzá. "Az együttműködésükre lesz szükségünk, hogy az emberek tudtára adhassuk: nincs ok a pánikra, ez nem egy államcsíny" - mondta. Összesen tíz televízió adását állították le, ezek között egyaránt voltak kormánypárti és ellenzéki csatornák.

A rendkívüli állapot egyebek közt feljogosítja a hadsereget arra, hogy bírósági engedély nélkül is házkutatásokat hajtson végre, cenzúrázza a médiát, kijárási tilalmat léptessen életbe, megtiltsa a tüntetéseket, és fegyverrel lépjen fel a tilalmat megszegőkkel szemben.

Mindamellett keddi helyszíni tudósítások szerint a hadiállapot kihirdetése nem befolyásolta a hétköznapi életet. Az iskolák, az üzletek és az idegenforgalmi látványosságok nyitva tartottak, és a közlekedés is zavartalan volt a tízmilliós nagyvárosban. Nincs befolyással a hadiállapot a két hete hivatalban lévő, ügyvezető kormányra sem, amely továbbra is "normálisan működik" - mondta a hadsereg egyik szóvivője. Csaikaszem Nitisziri ügyvezető igazságügy-miniszter megerősítette, hogy továbbra is a kormány irányítja az országot.

A hadsereg főparancsnoka múlt csütörtökön már kilátásba helyezte a katonai beavatkozást a belpolitikai válságot kísérő erőszak felszámolása érdekében, miután ismeretlen támadók egy teherautóból kézigránátot dobtak a kormányellenes tüntetők táborára és tüzet nyitottak rájuk. A merényletben hárman meghaltak, huszonketten megsebesültek.

Bangkokban lassan hat hónapja tartanak a zavargásokkal kísért kormányellenes tüntetések, amelyekben eddig 27 ember halt meg és több mint nyolcszáz megsebesült. Januárban rendkívüli állapotot vezettek be az indokínai országban, de miután márciusra javult a biztonsági helyzet, a rendelkezést feloldották. Az alkotmánybíróság nemrég hatalommal való visszaélés miatt lemondásra kényszerítette Jinglak Sinavatra miniszterelnököt és kabinetjének számos tagját, ez azonban nem csillapította a politikai ellentéteket. Az ellenzék, amely húsz éve nem nyert választásokat, alapvetően azzal vádolta Jinglak Sinavatrát, hogy 2006-ban megbuktatott és száműzetésbe kényszerült bátyjának, Thakszin Sinavatrának a bábja, s az ő korrupciós politikáját folytatja.

A hadsereg 11 sikeres államcsínyt hajtott végre 1932 óta, amióta Thaiföld alkotmányos monarchia lett. A fegyveres erők 2006-ban döntötték meg Thakszin Sinavatra akkori kormányfő uralmát, de eddig úgy tűnt, hogy ezúttal távol maradnak a kialakult belpolitikai válságtól.

"Demokráciát akarunk, és nem rendkívüli állapotot" - írta a Twitteren első reagálásában a Nation című thaiföldi lap ismert kommentátora, Pravit Rojanaphruk.

A kormánypárti "vörösinges" tüntetők vezéralakja, Jatuporn Prompan kedden helyénvalónak nevezte a rendkívüli állapot bevezetését, és közölte, hogy híveivel együtt mindaddig folytatják tüntetésüket Bangkok külterületein, amíg helyre nem állnak az országban a "demokratikus elvek", és új választásokat nem tartanak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×