Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Luhanszk állítólag az ENSZ-től kérte az elismerését

Az úgynevezett "luhanszki népköztársaság" függetlenségének elismerését kérte az ENSZ-től, de a világszervezet nem erősítette meg, hogy erre vonatkozó kérést kapott volna a kelet-ukrajnai régiótól.

"Nem tudom megerősíteni, hogy ilyen kérést kaptunk volna" - jelentette ki Stéphane Dujarric, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője hétfőn New Yorkban az orosz állami hírügynökségnek.

A szóvivő hozzátette: az ENSZ Alapokmánya tartalmazza az államok elismerésének és a világszervezetbe történő belépésének pontos feltételeit. Emlékeztetett, a tagfelvételről a tagállamok döntenek.

Korábban a "luhanszki népköztársaság" sajtóosztálya közölte, hogy a "köztársasági gyűlésben" egy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárhoz intézendő levélről döntöttek, amelynek a szövegét is felolvasták. A levélben a "luhanszki népköztársaság" szuverenitásának és függetlenségének elismerését kérték a világszervezettől.

"A +luhanszki népköztársaság+ az egyenlőség, a béke, a jószomszédi kapcsolatok és a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés más általánosan elfogadott elvei alapján kívánja kapcsolatait építeni más államokkal" - fogalmaztak a levél szerzői, hangsúlyozva, hogy "az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal összhangban a politikai döntéseknek a nép önrendelkezéshez való jogán kell alapulniuk, és ezt a jogot minden államnak tiszteletben kell tartania".

Az ENSZ-be történő felvételnek négy szakasza van: először hivatalos felvételi kérelmet nyújtanak be a világszervezet főtitkárának címére, amelyet a Biztonsági Tanács megtárgyal. A megerősítéséhez a BT 15 tagja közül kilencnek a támogatására van szükség, valamint arra, hogy az öt állandó tag - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia - egyike se emeljen ellene vétót. A pozitív elbírálás után a kérdést szavazásra teszik fel a Közgyűlésben, ahol a 193 tagállam legalább kétharmadának támogatnia kell a felvételi kérelmet.

Az ENSZ legfiatalabb tagállama a Dél-szudáni Köztársaság, amelyet 2011-ben vettek fel a világszervezetbe.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×