"A radarral nem tudjuk azonosítani az író holttestét, a berendezés csak azt mutatja meg, hol található a sírja" - magyarázta pénteken a madridi városháza által finanszírozott kutatás első szakaszával megbízott Luis Avial talajradar-szakértő.

Miguel de Cervantes 1547-ben született a Madridhoz közel fekvő ősi egyetemi városban, Alcalá de Henaresben, élete utolsó éveit pedig a spanyol főváros egyik központi negyedében töltötte, amely ma egykori híres lakói - Cervantes, valamint Lope de Vega és az "arany évszázad" nagy költői, Francisco Gómez de Quevedo és Luis de Góngora y Argote - nyomán a Barrio de las Lettras (Irodalmi negyed) nevet viseli.

Az írót 1616. április 22-én Madridban bekövetkezett halála után a trinitáriusok közeli kolostorának templomában temették el április 23-án, amelyet halála hivatalos napjának választottak.

A kolostor és a templom máig megőrizte vöröstéglás homlokzatát. A tudósok itt kezdik meg hétfőn a kutatást, amit nehezíthet, hogy nem kizárólag Cervantes nyugszik a templomban.

Fernando de Pardo történész szerint legalább tizenöt ember végső nyughelye a templom. A ma világhírű író a történész szerint halálakor "senki sem volt", ezért, valamint a kolostor későbbi átépítései miatt nem tudni pontosan, hol nyugszik.

Francisco Etxeberria törvényszéki antropológus szerint behatárolták a kutatás helyét. Logikusnak tűnik, hogy a templom félemeletén temették el - mondta, hozzátéve, hogy alaposan átvizsgálják a szentélyt. A terem padozatában találtak egy lakattal lezárt ajtót, ezen egy mélyedésbe lehet jutni, amely a kripta lehetett.

Ha a csontokat megtalálják, DNS-vizsgálattal akkor sem lehet azonosítani, mert a Cervantes-családból csak az író fivérének, Rodrigónak él egy leszármazottja, és tizenkét nemzedék után csak minimális lehet a Cervantessel közös DNS-e - mondta Fernando de Pardo.

A tudósok így külseje alapján próbálják meg a maradványokat azonosítani. "Cervantes maga is görbe hátúnak nevezte magát, feltehetően ízületi gyulladásban szenvedett, sasorra volt, és egy halála előtti feljegyzése szerint csak hat foga maradt" - mondta el Francisco Etxeberria.

Leghíresebb ismertetőjegye a lepantói csatában (1571) kapott sebe. A Szent Szövetség győzelmével végződő, az Oszmán Birodalom elleni tengeri csatában az író mellkasán és a bal kezén sebesült meg, amelyet később nem is tudott használni. Innen kapta a lepantói félkarú gúnynevet.

A kutatások és a maradványok azonosítása várhatóan több hónapot vesz igénybe. Az első szakasz az előzetes becslések szerint 12 ezer euróba (3,7 millió forint) kerül majd, a teljes kutatás költségei pedig meghaladhatják a 100 ezer eurót (31 millió forint).

Ha meg is találják maradványait, Cervantes továbbra is a templomban fog nyugodni, de tábla jelzi majd a sírját - közölte Fernando de Prado.