Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Tárki: a választások után az emberek úgy emlékeznek, többen szavaztak

A választások után egy-két héttel az emberek a valóságosnál nagyobb arányban emlékeznek arra, hogy részt vettek a választásokon - állapította meg a Tárki a parlamenti választások utáni kutatásában, amelynek eredményét csütörtökön juttatták el az MTI-nek.

A választott pártok esetében a Fidesz-KDNP-re a választásokon és a kutatás úgynevezett visszatekintő kérdésére kapott válaszok alapján is a rájuk szavazók aránya lényegében megegyezik, az ellenzéki pártok szavazótábora azonban egy-két héttel a választások utáni kutatásban alacsonyabb, mint az április 6-i listás eredményeik. Ugyanakkor a szavazáson - emlékeik szerint - résztvevők 27 százaléka nem árulja el, melyik pártra szavazott.

A Tárki rendszeres havi közvélemény-kutatása ebben a hónapban a választásokat követő 4-10 napban zajlott, így most nem a szokásos pártpreferencia-kérdéseket vizsgálták, amelyek arra kérdeznek rá, hogy kire szavazna a kérdezett, "ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások". A választásokat követő napokban jóval érdekesebbeknek tartották a visszaemlékezéseket a szavazáson való részvételről és a választott pártról illetve arról, hogy a választók mennyivel a szavazás előtt döntik el, kire voksolnak.

Az április 6-i választásokon a részvételi arány 62 százalék volt, ehhez képest pár nappal ezután a kutatásban adott válaszuk alapján nagyobb arányban, 73 százaléknyian emlékeznek úgy, hogy elmentek szavazni. A megkérdezettek a teljes népesség körében 31 százaléknyian a Fidesz-KDNP-re, 11 százaléknyian a baloldali listára, 8 százaléknyian a Jobbikra, 2 százaléknyian pedig az LMP-re szavaztak emlékeik szerint.

A Tárki közleménye szerint ha a nem szavazókat figyelmen kívül hagyjuk, azaz csak a választásokon résztvevőkre vonatkoztatjuk az eredményeket, akkor a kormánypártokra szavazók aránya 43 százalék, ami lényegében megegyezik a Fidesz-KDNP listás eredményével, azaz a visszaemlékezések ebben a körben "valóságos" képet mutatnak. Nem így a többi párt esetében, hiszen a választás listás eredményeitől elmaradnak az ellenzéki pártokra leadott szavazatok a visszaemlékezések alapján: a választásokon résztvevők 15 százaléka állítja, hogy a baloldali listára szavazott, 11 százalékuk a Jobbikra és 3 százalékuk az LMP-re, amely mindegyik párt illetve lista esetében alacsonyabb az április 6-i eredményeknél. Ennek magyarázata az a 27 százaléknyi válaszmegtagadó lehet, akik az ellenzéki pártokra szavazók közül kerülhetnek ki; ők tehát részt vettek a választáson, de utólag nem árulják el, melyik listára szavaztak - mutatott rá a Tárki.

A közvélemény-kutató szerint ha az eredményeket a válaszmegtagadók kizárásával csak a valamilyen pártot választók körére szűkítjük, akkor a Fidesz-KDNP 60 százalékot, a baloldali lista 21 százalékot, a Jobbik 15 százalékot, az LMP pedig 4 százalékot kapott a választók emléke alapján. Ennek alapján tehát minden párt eredménye kisebb-nagyobb mértékben eltér attól, ami április 6-án a választáson született.

A Tárki közleménye felidézi: ez a torzítás annyiban nem meglepő, hogy hasonló mértékű eltérést tapasztaltak a 2010-es választások után is, amikor a mostanihoz hasonlóan pár nappal a szavazás után visszaemlékezésre építő kutatást készítettek és azt összevetették a választás listás eredményeivel. Mindkét esetben utólag nagyobb a győztesek, azaz a Fidesz-KDNP támogatottsága a hivatalos választási eredményekhez képest, míg az ellenzékbe került pártokra a választók emlékei szerint a valóságosnál kisebb arányban estek szavazatok.

A kutatásból az is kiderült, hogy a szavazáson résztvevők közel fele nem ad hoc döntés alapján választott, hanem állítása szerint korábban is az adott pártnak volt a szimpatizánsa, de további bő egyharmadnyian is több mint egy hónappal a választások előtt már meghozták a döntésüket a 2014-es választások előtt. A Tárki szerint a stabil szavazók aránya nőtt 2010-hez képest, amikor 37 százaléknyian válaszolták a választások utáni kutatás során, hogy mindig is az adott pártra szavaztak, míg 43 százaléknyian legalább egy hónappal a választások előtt már meghozták döntésüket, azaz 2010-ben nagyobb volt a kampány szerepe, hiszen többen döntöttek a választásokat megelőző egy hónapon belül, mint most - írták.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×