"Reagálásunk a helyszíni eseményektől függ" - mondta csütörtökön Michael Mann, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashtonnak a szóvivője. Megerősítette, hogy jelenleg elemzik, milyen hatással járhatnának az Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedések.

Az EU-országok külügyminiszterei legközelebb május 12-én találkoznak menetrend szerint Brüsszelben. A válság eddigi fejleményei hatására az unió először különböző találkozókat, tanácskozásokat mondott le Moszkvával, majd a második szakaszban beutazási tilalommal és bankszámlazárolással sújtott a jogellenes lépésekért - elsősorban a Krím orosz bekebelezéséért - felelősnek tekintett személyeket.

Egyelőre nem tudható, hogy a kelet-ukrajnai feszültség további éleződése elvezet-e a harmadik lépcső életbe léptetéséhez, az Oroszország elleni átfogó gazdasági büntetőintézkedések foganatosításához. Nevük mellőzését kérő uniós diplomaták ugyanakkor úgy vélekednek: ha az ukrán határ mentén gyakorlatozó orosz erők behatolnának a szomszédos országba, az mindenképpen erőteljes nyugati ellenlépéseket tenne szükségessé.

Az eddigi EU-tanácskozásokon széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy a szankciós intézkedésekre adandó orosz válaszlépések esetén az uniónak szolidárisnak kell lennie azon tagországaival, amelyeket súlyosabban érintenek ezek az orosz válaszintézkedések. Ilyen EU-országnak számít Magyarország is, az orosz energiabehozataltól való erőteljes függése miatt.

Friss brüsszeli médiaértesülések szerint az EU illetékesei nem csupán azt fontolgatják, hogy milyen retorzióval éljenek a válság esetleges további orosz élezésére, hanem azt is, hogy miként viszonyuljanak a Krím félsziget megváltozott helyzetéhez. Vannak olyan elképzelések - derül ki ezekből az információkból -, miszerint az EU tilalom alá helyezhetné a krími székhelyű jogi személyekkel való gazdasági, pénzügyi ügyletkötéseket, megtilthatná a Krímben az uniós befektetéseket, ezzel is jelezve, hogy nem ismeri el a félsziget Ukrajnától való elcsatolását.