Az ukrán válság megoldására összehívott csütörtöki találkozón általános meglepetésre megállapodás született az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői között a feszültség enyhítését célzó konkrét lépésekről. Az aláírók követelik az összes illegális fegyveres csoport lefegyverzését, az egyezmény értelmében ki kell üríteni minden megszállt épületet, utcát és teret.

Számos megfigyelő mindazonáltal továbbra is szkeptikus Moszkva szándékait illetően.

Barack Obama amerikai elnök kijelentette csütörtökön, egyáltalán nem biztos abban, hogy a genfi egyezség a gyakorlatban is a feszültség enyhítéséhez fog vezetni. Egyúttal újabb, Moszkva elleni amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem javulna a helyzet.

A kijevi kormány és a nyugati hatalmak azzal vádolják Oroszországot, hogy ő irányítja a zavargásokat Kelet-Ukrajnában, ahol az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát felkelők állnak szemben egymással.

Szergej Mihejev független szakértő szerint minden aláíró fél úgy értelmezi az elfogadott szöveget, ahogyan akarja, nincsen semmi biztosíték arra, hogy a részes felek tiszteletben is fogják tartani az egyezményt.

"A genfi megállapodás az első lépés a folyamatban, de talán egyben az utolsó is" - mondta az elemző, hangsúlyozva, hogy Moszkvának mindazonáltal érdekében állna a szerződésben foglaltak betartása.

Az orosz kormány azért vett részt a négyoldalú találkozón, mert nem akar polgárháborút Ukrajnában. Oroszország ebben az esetben ugyanis óhatatlanul részese lenne a konfliktusnak, erre pedig a Kremlnek semmi szüksége - magyarázta Mihejev.

Viktor Kremenyuk, a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Intézet igazgatója ennél is továbbment: szerinte az ukrán krízis lehet az orosz válság gyújtószerkezete.

Oroszország gazdaságilag meglehetősen nehéz helyzetben van. A gazdasági növekedés továbbra is lassul, a helyzet pedig határozottan súlyosbodott márciusban, a Krím félsziget elcsatolása miatti nemzetközi elszigetelődés és a nyugati szankciók hatására.

A korlátozások jelenleg főképp bizonyos személyeket és mindössze néhány pénzintézetet érintenek, a Nyugat azonban további szankciókkal fenyeget, ezek a tervek szerint keményebben sújtanák az orosz gazdaságot, amely nagy mértékben függ az európai országokba exportált szénhidrogénektől.

Számos elemző úgy véli, Moszkva enyhülést szeretne az ukrán válságban, hogy így elkerülhesse az újabb szankciókat, amelyek drámai következményekkel járhatnának az országra nézve.

A genfi megállapodás megkötése után a nyugati hatalmak mondhatják azt, hogy "előrelépés történt, és így az Oroszország elleni újabb szankciók kérdése nincs többé napirendben" - állította Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ munkatársa. A szakértő szerint az az orosz vezetés érdeke, hogy lélegzetvételnyi szünethez jusson és elkerülje a kemény gazdasági szankciókat.

Az egyezmény mindazonáltal nem szünteti meg a válság fokozódásának veszélyét, különösképpen azért nem, mert a megállapodás nem tartalmaz kötelező erejű kitételeket Moszkvára nézve, amely a NATO műholdfelvételei szerint közel 40 ezer katonát állomásoztat Ukrajna keleti határa közelében.

A dokumentum nem befolyásolja érdemben sem ezt a kérdést, sem pedig a Krím félsziget státusát.

Az utóbbi napokban ennek ellenére megsokszorozódott az élesebb hangvételű orosz nyilatkozatok száma, csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök burkoltan újból arra figyelmeztetett, hogy végső soron sor kerülhet az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajnában.

Az orosz államfő a Közvetlen kapcsolat című élő televíziós műsorban arra is utalást tett, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Herszon és Odessza városok egykor az orosz birodalomhoz tartoztak.

"Fontos, hogy mindegyik fél hajlandóságot mutasson az ukrajnai helyzet normalizálására, Putyin válaszai azonban aggodalomra adnak okot" - összegezte véleményét Lipman.