Snowdent elsőként Stefan Svallfors szociológus, a svéd Umea Egyetem tanára jelölte a díjra még tavaly nyáron az emberi jogokért való "hősi és nagy személyes áldozatot követelő" kiállásáért, és erről szóló levelét az internetre is feltöltötte. Később két másik egyetemi tanár - egy svéd-chilei nyugdíjazott orvosprofesszor és a Stockholmi Egyetem számítástudományi tanszékének vezetője -, valamint számos politikus is csatlakozott hozzá.

A február elsejei határidőig nyilvánosan jelölte az amerikai informatikust a 2014-es békedíjra még két norvég parlamenti képviselő, a német Baloldal (Die Linke) párt, az Európai Zöldek európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja, valamint egy közös levélben az izlandi Kalózpárt három parlamenti- és a svéd kalózpárt két EP-képviselője, továbbá a brazil elnököt is lehallgató NSA tevékenységét vizsgáló brazíliai parlamenti bizottság vezetője is.

A Nobel-békedíjra parlamentek, kormányok vagy nemzetközi bíróságok tagjai, egyetemi rektorok és a társadalomtudományokat oktató egyetemi tanárok, békekutató és külpolitikai intézetek vezetői, korábbi Nobel-békedíjasok és a norvég Nobel-bizottság egykori és jelenlegi tagjai terjeszthetnek fel jelölteket, de a végső döntést illetően az ötfős bizottságnak szabad keze van.

Edward Snowden tavaly májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat NSA-ről. Ezért az Egyesült Államokban a hatóságok azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.

Snowdent számos jogvédő hősnek tartja, amiért lerántotta a leplet a szerintük jogszerűtlen és a magánszférát súlyosan sértő megfigyelési programról. Sokan viszont bírálták, amiért az információszabadság hirdetőjeként Oroszországban kért menedéket, ahol jogvédők szerint jelentősen korlátozzák a sajtó- és véleményszabadságot.