Egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatban Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat arra: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.

Hasonlóan foglalt állást egy hétfői lapinterjúban a testület külügyi bizottságának elnöke. Az ugyancsak német Elmar Brok utalt arra: az alpesi országnak nagy előnye származik abból, hogy - mint fogalmazott - kis mértékben integrálódott az Európai Unióba. Svájcnak szakképzett munkaerőre van szüksége - jelentette ki a konzervatív politikus, és ebből kiindulva a referendum eredményét érthetetlennek nevezte.

Brok arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú viszonyban a kölcsönös előnyöknek kell érvényesülniük, és Svájcot közvetve önző magatartással vádolta.

A vasárnapi referendumon a szavazók hajszálnyi többséggel szavazták meg az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A referendumon részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban.

A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a referendum eredménye miatt, úgy értékelve, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. A bizottság közölte: az EU meg fogja vizsgálni a kezdeményezés hatásait Svájc és az unió kapcsolatainak egészére.