Infostart.hu
eur:
383.91
usd:
328.38
bux:
123177.04
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince

Senkinek sem kell Saron politikai öröksége

Nem tekinti magát a szombaton 85 évesen elhunyt Ariel Saron örökösének valójában egyik politikai tábor sem Izraelben.

Bár a volt kormányfő az ország történelmének egyik legmeghatározóbb személyiségeként él tovább az izraeli közvéleményben, egyik mai irányzat sem tud az államférfi sokak által vitatott politikai hagyatékával maradéktalanul azonosulni.

Ariel Saron katonai és politikai életpályája már a zsidó állam alapítása előtt kezdetét vette, Izrael összes háborújában harcolt, és számtalan történelmi súlyú döntés fűződik a nevéhez. Mindazonáltal politikai karrierje sok váratlan fordulattal bírt, amely hol a bal-, hol pedig a vele szimpatizáló jobboldal berkein belül váltott ki éles kritikát.

Miközben leginkább a héja beállítottságú Likud párt egyik alapító tagjaként tartják számon, katonai pályafutásának nagy része az Izraeli Munkapárt elődjéhez, a Mapaihoz fűződik, amelynek tagja is volt. A 70-es években Jichák Rabin kormányfőnek, a munkapárt emblematikus figurájának kiemelt biztonsági tanácsadója volt, és munkássága végéig szoros kapcsolatban állt Simon Peresz jelenlegi államfővel.

A baloldal azért támadja Saront, mert az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken belüli zsidó telepek kiépítésének egyik motorja volt, és mert védelmi miniszterként ő irányította az 1982-es libanoni inváziót, amely során több ezer civil lelte halálát. Ugyanakkor a jobboldal nem tudja megbocsájtani, hogy 2005-ben miniszterelnökként elrendelte a hadsereg kivonulását a Gázai övezetből, és erőszakkal kilakoltatta az ottani zsidó telepeseket.

Úgy az ultra nacionalista telepesek, mint Saron saját pártja, a Likud követőtáborának jelentős része is ellene fordult. "Sokan közülünk a mai napig dühvel telten gondolunk vissza a 8 ezer telepes elüldözésére, és ennek végzetes következményeire Izrael polgáraira nézve" - írta Naftali Bennet gazdasági és kereskedelmi miniszter, a szélső jobboldali Bájt Hajehudi (zsidó haza) párt elnöke Facebook-oldalán. Úgy fogalmazott, "ilyesmi soha többé nem fordulhat elő, soha többé".

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök annak idején vehemensen támadta a hadsereg kivonulását a Gázai övezetből, amelyet két évvel később a Hamász palesztin iszlamista szervezet hatalmába kerített és azóta is ural. Az Izrael Ciszjordániában folytatott stratégiai intézkedéseit érő gyakori nemzetközi kritika kapcsán a kormányfő mindig a gázai fejleményeket hozza fel elrettentő példaként.

A jelenleg folytatott béketárgyalásokon hajthatatlannak bizonyuló Netanjahu mindenáron el akarja kerülni, hogy Izrael a Gázában történtekhez hasonló forgatókönyvvel szembesüljön, és erre hivatkozva ragaszkodik bizonyos stratégiai területekhez, amelyek nélkül viszont a palesztinok lehetetlennek tartják egy életképes állam létrejöttét.

Az izraeli politikai spektrum baloldalán is megosztott a vélemény a néhai politikus történelmi lépésével szemben. Az Izraeli Munkapárt és a balliberális Merec szerint Saronnak az az állítása, miszerint a palesztin oldalon nincs tárgyalópartner, és az ezt követő egyoldalú kivonulás aláásta Mahmúd Abbász palesztin elnök pozícióját, és végül a Hamász győzelméhez vezetett.

A gázai események és a kilakoltatott telepesek kapcsán kirobbanó belviszály végül megosztotta a Likud táborát, aminek következményeként Saron kilépett és egy új, centrista pártot hozott létre. A Kadima az ezt követő választásokból győztesként került ki, de Saron karizmatikus alakja nélkül folyamatosan csökkent választóinak száma. Míg 2006-ban huszonhét képviselője ült a kneszetben, a jelenlegi parlamentben a Kadimának mindössze két mandátum jutott.

Hogy a volt miniszterelnök politikája közelebb vitt-e a területi vita megoldásához vagy sem, azt egyelőre lehetetlen megállapítani. Azok, akik alapvetően ellenzik azokat a véleményeket, amelyek utólag a béke úttörőjeként szeretnék feltüntetni, egyebek között Saronnak az al-Akszát és a Sziklamecsetet körülvevő téren 2000-ben tett sétájára emlékeztetnek, véleményük szerint ennek egyenes következménye volt a több ezer emberéletet követelő második intifáda kirobbanása.

Akármelyik fél is áll közelebb az igazsághoz, annyi bizonyos, hogy az utolsó nyolc évben, Saron kómába esése óta, az izraeli-palesztin béketárgyalások alatt nem történt jelentős előrehaladás.

Címlapról ajánljuk
Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó

Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó

Rendkívüli érdeklődés övezte a sajtótájékoztatón a rezsistopot, a lakosságnak nem lesz tennivalója az érvényesítéshez, de a végleges csomag kidolgozására a kormány kér még egy hetet. A Nemzeti Petícióra is több kérdés irányult, ugyanígy a Béketanács és Kapitány Istvánt tiszás szerepvállalása is nagy érdeklődést váltott ki.

Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett, nem találják őket a hatóságok.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Hozzányúl a rezsicsökkentéshez a kormány!

Hozzányúl a rezsicsökkentéshez a kormány!

A csütörtöki Kormányinfón a legtöbb kérdés a januári nagy hideg miatti, rezsit érintő kormánydöntéssel kapcsolatban érkezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Egyelőre annyi ismert, hogy a kormányban felállt egy munkacsoport Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével és a részletek kidolgozása a következő egy hétben valósul meg. Megismételte Gulyás Gergely, hogy a januári rezsistopnak nevezett kormányzati lépés a gázfogyasztás többletéből fakadó lakossági tehernövekedést kompenzálja, a költségvetés terhére. Egyelőre még nem dőlt el, hogy milyen költségvetési lépéssel hozzák létre ennek a fedezetét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×