A 2013-as esztendő egyértelműen a vérontás eszkalációját, a Bassár el-Aszad elnök ellen tavaly még egységesebben fellépő felkelőcsoportok feldarabolódását, a szélsőséges fegyveres csoportok térnyerését és a civil lakosság helyzetének romlását hozta. A nagyhatalmak tárgyalásainak napirendjén folyamatosan szereplő szíriai válság az idei év egyik legmeghatározóbb diplomáciai csatározásába torkollott, miután nyáron vegyi fegyveres támadásban több száz ember életét vesztette Damaszkusz környékén, s ez világméretű tiltakozásokat váltott ki. Az incidens körüli sakkjátszmában végül a Szíriát támogató Oroszország könyvelhetett el diplomáciai győzelmet a katonai csapást fontolgató Egyesült Államokkal szemben.

Az ENSZ adatai alapján a konfliktus 2011 márciusa óta több mint százhúszezer ember életét oltotta ki, s a harcokban egyik fél sem válogat az eszközökben: se vége, se hossza a háborús bűnök lajstromának. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága december 12-én közzétette, hogy a külföldi országokban több mint 2,2 millió szíriai menekültet tartanak számon világszerte, miközben egy évvel azelőtt még "csak" mintegy 430 ezer otthonából elűzött személyt jegyeztek fel a szervezet munkatársai. A segélyszervezetek adatai alapján az eredetileg mintegy húszmilliós lakosú ország határain belül 9,3 millió rászoruló él, közülük 4,65 millió gyermek.

Miközben a szíriai államfőhöz hű kormányerők és a tavaly novemberben a szíriai felkelőkből megalakult ernyőszervezet, a mérsékelt Szíriai Nemzeti Koalíció (SZNK) és fegyveres szárnya, a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) erői szinte reménytelen harcot vívnak egymással, hogy valamelyikük a másik fölé kerekedhessen, egyre inkább úgy tűnik, hogy a harctéren megerősödtek a szélsőséges iszlamista csoportok.

Az an-Núszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam szíriai felkelői kapcsolatban állnak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel, és igyekeznek vallási alapra helyezni az országban dúló konfliktust: a szélsőséges szunnita fegyveresek támadják a síita vallás egyik ágát jelentő alavita Bassár el-Aszad erőit, s az ez utóbbiakat támogató libanoni Hezbollah szervezet Szíriában harcoló síita alakulatait. De támadják a mérsékeltebbnek tartott, többségében szintén szunnita SZSZH csapatait, valamint a térségben élő keresztényeket és a kurdokat is.

Az utóbbi időben lehetetlen pontosan elhatárolni az egymással és egymás ellen harcoló alakulatokat, biztos pontnak csak Bassár el-Aszad szíriai elnök és az irányítása alatt lévő hadsereg tűnik. Többek között emiatt is kérdéses, ki képviselje az ellenzéki erőket a 2014. január 22-ére tervezett, Szíriával kapcsolatos nemzetközi genfi békekonferencián. Emellett a nyugati hatalmak december közepén kijelentették, van esély arra, hogy a jelenlegi szíriai államfő a nemzetközi tanácskozás után is hatalmon maradjon. Egyesek szerint úgy tűnik, hogy a nyugati prioritásokban átrendeződés várható és Aszad elmozdítása helyett az iszlamisták elleni küzdelemre tevődik át a hangsúly. Ez különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikájában mutatkozik meg.

Washington néhány hónappal ezelőtti, a szíriai kérdésben tanúsított álláspontjához képest ez igencsak jelentős változásnak tekinthető. Amikor napvilágra került, hogy augusztus 21-én Damaszkusz közelében mérges gázokkal végrehajtott, több száz ember életét kioltó támadás történt, Barack Obama amerikai elnök bejelentette: az ENSZ BT felhatalmazása nélkül is kész katonai csapást elrendelni a támadásért felelőssé tett szíriai kormányerők ellen.

Hosszas diplomáciai csatározás után szeptember 10-én a szíriai kormány elfogadta azt az eredetileg az oroszok által javasolt, de Washington által is jóváhagyott indítványt, hogy helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyifegyver-arzenálját. Ezzel elhárult a katonai beavatkozás veszélye. Az ENSZ BT szeptember 28-án elfogadta a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot (a fegyveres konfliktus 2011-es kirobbanása óta az első, Szíriára nézve jogilag kötelező érvényű BT-dokumentumot: korábban ugyanis Kína és Oroszország mindig "megvédte" Damaszkuszt), és Aszad - orosz közbenjárással - készségesnek mutatkozott az abban foglaltak végrehajtásában.

Az ENSZ és a tevékenységéért október 11-én Nobel-békedíjjal jutalmazott Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) közös missziót indított a szíriai vegyifegyver-arzenál felszámolására. Az OPCW által december 18-án elfogadott menetrend szerint nemzetközi összefogással 2014 március végéig nemzetközi vizeken semlegesítik a legveszélyesebb ideggázokat, s a vegyifegyver-arzenál egészét a tervek szerint következő év június végéig megsemmisítik.

Miközben úgy tűnik, hogy a nagyhatalmaknak sikerül pontot tenni a szíriai vegyi fegyvereket érintő kérdésekre, a szíriai válságot övező menekültkérdés egyre terebélyesedő problémát jelent a környező államoknak és Földközi-tengert övező országoknak. Az Amnesty International decemberi jelentésének adatai alapján a Szíriát övező országokban tartózkodik a szíriai menekültek 97 százaléka, és ez óriási terhet ró a polgárháborús térség szomszédjaira. A 4 milliós lakosú Libanonban egymillióra, a 6 millió főt számláló Jordániában hatszázezerre nőtt a Szíriából érkezők folyamatosan növekvő száma.

A menekültáradat azonban elérte az Európai Unió országait is: a polgárháború kirobbanásától 2013 októberéig összesen 55 ezer szíriai állampolgár nyújtott be menedékkérelmet EU-tagállamban. A trendek alapján ez a szám jövőre tovább növekszik anélkül, hogy eddig bármiféle megoldás kilátásban lenne.