A szerb közszolgálati televíziónak (RTS) adott interjúban Ivica Dacic kormányfő kijelentette, hogy a brüsszeli döntés történelmi esemény, amelyre több generáció várt, és amely sok "politikai garnitúra" célja volt.

Kiemelte azt is, hogy a Koszovóval való viszony rendezése nem jelenik meg a tárgyalások teljes folyamatában, csak bizonyos tárgyalási fejezeteknél, amelyek az igazságszolgáltatásra és alapvető jogokra, a jogérvényesülésre, a szabadságra és a biztonságra vonatkoznak. Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád nem ismer el.

Predrag Simic, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának professzora viszont éppen azt emelte ki egy tévéinterjúban, hogy a Koszovóval folytatott tárgyalások az egész folyamatra "árnyékot vetnek", ugyanis szóba kerülhet Koszovó státusa és függetlenségének elismerése.

A szerbiai pártok többsége üdvözölte a döntést. Az ellenzéki Demokrata Párt (DS) közleménye szerint a brüsszeli döntés azt is jelenti, hogy Szerbia visszafordíthatatlanul halad az európai demokráciák felé vezető úton. Hozzátették azonban, hogy a jogállamiság, a szólásszabadság, a hatalom elosztása, a diszkriminációellenes fellépés és a tisztességes választások még mindig lezáratlan ügyet jelentenek a szerb társadalomban, de az értük való harcban az EU-csatlakozási tárgyalások hatalmas jelentőséggel bírnak majd.

Branko Ruzic, az európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter szerint a csatlakozási tárgyalások 4-5 évig tarthatnak, de nem kizárt, hogy lesznek még akadályok. "Minden akadályt átugrottunk, például a hágai törvényszékkel folytatott együttműködést is. Ennek a folyamatnak a lezárásaként megkötöttük a brüsszeli megállapodást. Minden országnak vannak problémái. Horvátországnak például a Szlovéniával szembeni rendezetlen határkérdés jelentett problémát" - emelte ki a miniszter.

A jobbközép Szerbiai Demokrata Párt nem ennyire elégedett, úgy vélik, hogy a tárgyalások januári megkezdése szerb érdekeket sért. Szerintük Szerbia olyan folyamatba ment bele, amelyről nem lehet tudni, hova vezet. Slobodan Samardzic, a párt alelnöke szerint az uniós tagság "nem bizonytalan, hanem biztosan lehetetlen". Az RTS-nek nyilatkozva a politikus kifejtette: az EU olyan mély válságban van, hogy nem tudja fizetni a bővítés költségeit. "Az EU zárva van a csatlakozások előtt. A tárgyalások örökké fognak tartani" - mondta Samardzic, majd azzal nyomatékosította álláspontját, hogy Törökország évek óta tárgyal Brüsszellel, és Montenegró is két éve készül arra, hogy megnyissa az újabb tárgyalási fejezeteket.

A koszovói sajtó ezzel egy időben elítélte a döntést és Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a pozitív jelentését a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokról. A Koha Ditore című koszovói lap szerdán azt írta, hogy Ashton jelentése "sokkolta" Pristinát, mert az hamis információkat is tartalmaz. Szerintük egy ilyen pozitív jelentésnek csak az volt a célja, hogy Szerbiával mindenáron megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat.