Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Áder János részt vett az 1956-os megemlékezésen a párizsi Diadalívnél

Áder János köztársasági elnök részvételével közösen emlékeztek meg magyarok és franciák vasárnap az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 57. évfordulójáról az Ismeretlen Katona Sírjánál, a párizsi Diadalív alatt.

A megemlékezésen az egybegyűltek francia és magyar zászlók alatt a forgalom elől lezárt Champs-Elysées felső szakaszán mentek a Diadalívhez, ahol a magyar államfő megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját, majd katonai tiszteletadás mellett meggyújtotta a lángot az 1956-os forradalom áldozatainak, a hősi halált halt mártírok és a megtorlásban kivégzettek tiszteletére. Az államfőt és kíséretét a Diadalívnél Sujánszky Jenő egykori Corvin-közi harcos, az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottságának elnöke fogadta.

A félórás ünnepséget a magyar és a francia himnusz zárta, amelyet egy francia katonazenekar adott elő.

A koszorúzást követően az államfő kezet fogott a diplomáciai testület képviselőivel, Franciaország tiszteletbeli magyar konzuljaival, valamint a magyar közösség megjelent tagjaival, és a hagyományoknak megfelelően aláírta az egyik legjelentősebb párizsi emlékhely emlékkönyvét.

Az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottsága más francia szervezetekkel közösen 1957 óta minden évben megemlékezik a forradalom hőseiről a párizsi Diadalívnél. Az ünnepségen a rendszerváltás óta a magyar kormány is képviselteti magát, de először vett részt rajta a köztársasági elnök.

Áder János a megemlékezés előtt koszorút helyezett el Nagy Imre és az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak jelképes síremlékművénél a Pere Lachaise temetőben.

A köztársasági elnököt hétfőn fogadja hivatalában Francois Hollande francia elnök. Elődje, Nicolas Sarkozy 2007 szeptemberi magyarországi látogatása óta ez lesz a két ország között az első államfői szintű találkozó. A megbeszélésen az uniós témák mellett várhatóan szó lesz a két ország gazdasági kapcsolatairól és kulturális együttműködéséről.

Ez utóbbi a kétoldalú viszony egyik legsikeresebb területe: a párizsi Orsay Múzeumban október 14-én nyílt meg a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben a két köztársasági elnök fővédnökségével megrendezett Allegro Barbaro: Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905-1920 című kiállítás. A magyar államfő hétfő délelőtt Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója társaságában megtekinti a tárlatot, este pedig a párizsi Magyar Intézetben Franciaországban élő magyar művészekkel találkozik.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×