A Vecernji List című zágrábi lap pénteki cikkében arra a következtetésre jutott, hogy ha a Mol valóban eladná az INA-részvényeket - a lehetőséget ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglebegtette -, akkor egy újabb hosszú és bonyolult jogi vita alakulhatna ki a magyar olajtársaság és a horvát kormány között.

A cikk szerint az INA két főrészvényesének kapcsolatát ebben a pillanatban két kulcsdokumentum határozza meg: a részvényesi megállapodásról szóló szerződés és a gáz-keretszerződés. Az első dokumentummal a két oldal jogait és kötelezettségeit, valamint az INA irányítási struktúráját határozták meg, a másodikban pedig azokat a feltételeket fektették le, amelyek alapján Horvátország kivezeti az INA-ból a gázkereskedelmi üzletágat, valamint, hogy milyen elvek alapján folytatja Zágráb az INA által kitermelt gáz felvásárlását.

Mindkét szerződést 2009. január 30-án írták alá, a gázszerződésnek pedig van egy kiegészítése is, amelyet ugyanazon év decemberében kötöttek. A szerződés eredeti előírásai alapján a Molnak jelentős korlátozásai voltak az INA-részvényekkel kapcsolatban. Meghatároztak például öt évre egy úgynevezett lock-up időszakot, amely során a Mol a horvát kormány beleegyezése nélkül nem adhatta el, nem ruházhatta át, nem zálogosíthatta el az INA részvényeit, és semmilyen módon nem válhatott meg azoktól. A Mol tulajdonosi szerkezetének változása esetén Horvátországnak elővásárlási joga lenne, mégpedig olyan áron, amilyet egy nemzetközi revizor állapít meg. Emellett a szerződés érvényességének teljes ideje alatt a horvát kormánynak elővásárlási joga van, ha a Mol úgy dönt, hogy INA-részvényeit a tőzsdén kívül akarja egy harmadik félre átruházni. Ennek feltétele, hogy a kormány ugyanakkora összeget köteles fizetni ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyet a harmadik fél kínál.

A Mol tehát 2014. január 30-ig egyáltalán nem adhatná el az INA-ban lévő részesedését a horvát kormány beleegyezése nélkül - fogalmazott a Vecernji List -, ezt követően pedig köteles lenne Zágrábnak felkínálni - azzal a feltétellel, hogy keressenek másik vevőt. A problémát az jelenti, hogy ezeket a jogokat a horvát kormány elveszíti, amennyiben nem teljesíti a gáz-keretszerződésben foglaltakat. Horvátország pedig ezeket még nem teljesítette, a gázüzletág átvétele ugyanis körülbelül 3 milliárd kunás kiadást jelentene az államnak, ennyit kellene kifizetnie az INA-nak a meg nem valósított haszon miatt, mert nem vette át az üzletágat 2009. december 31-ig, mint ahogy az a szerződésben szerepelt. Magyarország erre a tényre építi azt az állítását, miszerint Horvátország elveszítette elővásárlási jogát. A zágrábi bíróság viszont a Mol-INA-üggyel kapcsolatos elsőfokú ítéletében megállapította, hogy mindkét szerződést törvénytelen körülmények között kötötték. Amennyiben jogerőssé válik az ítélet, a horvát kormány a szerződések megsemmisítését is kérheti - írta a horvát lap.

A Vecernji List szerint ez a bonyolult helyzet hosszú bírósági procedúrává válhat, ezért nehéz elhinni, hogy bármelyik komoly cég is kész lenne megvásárolni a Mol INA-részesedését, és úgy belépni a vállalatba, hogy előtte nem született megállapodás a horvát kormánnyal. Ezért a Mol INA-részvényeinek eladása egy "ellenséges" befektető számára nem meggyőző - fogalmazott a lap.

A Jutarnji List pedig meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a horvát államnak nincs pénze az INA-részvények kivásárlására, mivel csütörtökig ez a lehetőség fel sem merült. Ezért Zágráb most arra vár, hogy kiderüljön, mennyire komolyak a magyar fél eladási szándékai. Nem hivatalosan a horvát kormányban olyan vélemények is megfogalmazódtak - jelentette az újság -, hogy az lenne a legjobb, ha az állam előbb megvásárolná a részvényeket, majd két éven belül eladná egy új stratégiai partnernek.

A probléma viszont az, hogy Horvátországnak erre nincs pénze, ezért újabb kölcsönöket kellene felvennie, és nőne az államadósság, amit az Európai Bizottság nem nézne jó szemmel - fogalmazott a Jutarnji List. Lehetséges megoldásként ezért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), vagy az Európai Beruházási Bankkal (EIB) való megállapodást emlegetik. Eszerint a horvát kormány tőlük kapna kölcsönt azzal a feltétellel, hogy két éven belül új stratégiai partnert talál, eladja az INA-t, és visszaadja a kölcsönt. Ehhez az Európai Bizottságtól is engedélyt kérnének.

A találgatások mellett a Jutarnji List beszámolt arról, hogy Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter közzétett egy pályázatot, amely a Mollal folyó tárgyalások konzulenseinek alkalmazására vonatkozik. Vrdoljak vezeti horvát oldalról a megbeszéléseket a magyar olajipari céggel, a kiválasztandó szakértő megbízása pedig az ő és kollégája, Mladen Pejnovic felkészítésére szólna. A pályázat szövege szerint 10 millió kuna megbízási összegért a teljes tárgyalási folyamatra fel kellene készíteni a két politikust, emellett teljes jogi támogatást és a tárgyalások időkeretét is ki kellene dolgoznia a leendő tanácsadónak. A megbízatás legalább kilenc hónapra szól, amelyet három hónapos elemzési időszak előz meg.

A Mol és a horvát kormány tárgyalásai szeptember közepén kezdődtek. A felek akkor abban állapodtak meg, hogy havonta találkoznak, és legfontosabb feladatuk a részvényesi szerződés módosítása és a közös célok megállapítása lesz.