Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős tagja az egyik legnevesebb brit közgazdaság- és politikatudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt kifejtette: 2010-2011-ben a költségvetési konszolidáció kapott prioritást az unióban, annak érdekében, hogy a piacokat meggyőzzék a kormányok felelősségteljes hozzáállásáról. Az ehhez fűzött várakozás az volt, hogy az így megerősödő bizalom révén újból beindul a beruházási tevékenység és a gazdasági növekedés.

Ezután azonban kettős mélypontú recesszió következett, amelyet a munkanélküliség és a hazai össztermékhez (GDP) mért adósságráták emelkedése kísért.

Grafikus kimutatásokkal illusztrált elemzésében az EU-biztos kimutatta azt is, hogy a pénzügyi válság korai szakaszában az Egyesült Államokban sokkal meredekebben emelkedett a munkanélküliség, mint Európában. Az utóbbi három évben ismét széttartó folyamatok indultak az amerikai és az európai gazdaság között, ám ezúttal az Egyesült Államok került ki sokkal jobb állapotban a válság e szakaszából: az amerikai gazdaságban csaknem folyamatosan csökken a munkanélküliség és növekszik a munkahelyek száma, miközben az euróövezetben és az EU egészében is újból meredeken nő a munkanélküliség.

Andor László elmondta, hogy az EU-ban 2013 elején átlagosan 11 százalékos, az euróövezetben 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

Mindemellett példátlan mértékű divergencia-folyamat, sőt polarizáció indult meg a központi és a perifériális eurógazdaságok között is a munkanélküliség mértékét és annak társadalmi-gazdasági következményeit tekintve egyaránt. Ez nagyon különbözik az euró indulása utáni években tapasztalt folyamatoktól, akkoriban ugyanis még konvergencia zajlott az euróövezeten belül a déli tagállamok javára, sőt a déli eurógazdaságok súlyozott átlaggal számolt munkanélküliségi rátája egy időben hozzávetőleg egy százalékponttal el is maradt az északi tagállamokétól. Ez a konvergencia azonban 2008-tól megszakadt, és az európeriféria gazdaságaiban sokkal gyorsabb ütemben kezdett növekedni a munkanélküliség, mint a központi tagállamokban - hangsúlyozta Andor László.

A divergencia azóta is tart; ennek következtében a munkanélküliségi átlagok közötti különbség az euróövezeti központ és a periféria között tavaly példátlan szintre, 10 százalékpontnyira szélesedett, és ez az olló azóta még szélesebbre nyílt - mondta a magyar EU-biztos.

Hozzátette: a várakozások szerint a folyamat az idén tetőzik, azonban korántsem egyértelmű, hogy a következő években csökkenthető lesz-e a különbség, és ha igen, miként.

Andor László szerint a válságkezeléshez elengedhetetlen az euróövezet aszimmetriáinak kiegyensúlyozása, és ehhez az szükséges, hogy a déli periféria országainak kiigazítási folyamatát a központi eurógazdaságok belső keresletének növelése kísérje.