Az amerikai felderítő szolgálatok képességei és tevékenysége szinte teljességgel ismeretlen a közvélemény előtt, mert ezek a szervezetek a titkosság áthatolhatatlan fala mögött működnek.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy volt ügynöke azonban látszólag spontán, megdöbbentő nyilatkozatot tett a napokban arra vonatkozólag, hogy az amerikai felderítés milyen kiterjedt megfigyelést folytat - írta a szigetország vezető baloldali liberális újságja.

Tim Clemente egykori FBI-ügynököt a CNN hírtelevízióban arról faggatták, hogy a kormány milyen eséllyel kutathatja fel egy korábbi telefonbeszélgetés tartalmát. Az ügynököt a bostoni robbantásos merénylettel kapcsolatban interjúvolták meg, miután felmerült, hogy az abban részt vett az egyik terrorista, az elhunyt Tamerlan Carnajev özvegye, a muszlim vallásra áttért 24 éves Katherine Russell is. Különböző kormányzati források közölték, hogy a nyomozó hatóságok most kettejük telefonbeszélgetései alapján akarják kideríteni, hogy a nő tudott-e a támadásról, és ha igen, milyen szerepe volt benne?

A CNN-nek arra a kérdésére, hogy az FBI képes-e felderíteni, milyen telefonbeszélgetéseket folytatott egymással a támadás előtt és után Tamerlan Carnajev és Katherine Russell, a volt ügynök úgy fogalmazott: rendelkezésre állnak a nemzetbiztonsági eszközök annak megállapítására, hogy pontosan miről beszélgettek. "Ezt az FBI nem feltétlenül akarja bíróság előtt feltárni, de segítheti a nyomozást" - mondta.

A CNN közbevetésére, hogy az emberek úgy gondolják, ez nem lehetséges, az ügynök ezt mondta: "Nem, ez Amerika. Mindent rögzítenek, most is, miközben beszélünk, akár tudunk erről vagy sem, tetszik-e ez vagy sem".

A The Guardian elemzője a nyomaték kedvéért mindehhez hozzáfűzte, hogy akár bírósági végzés nélkül is minden telefonbeszélgetést rögzítenek, amelyet amerikaiak folytatnak egymással az Egyesült Államok területén.

Tim Clemente volt FBI-ügynök egy másik alkalommal is megjelent a CNN hírtévében. Korábbi megjegyzéséről kérdezték, és ő megismételte, amit állított, sőt, hozzátette, "minden múltbeli digitális kommunikációt felvettek és tároltak".

A volt ügynök úgy fogalmazott, hogy "nincs biztonságos digitális kommunikáció". Ez nem csupán annyit jelent, hogy a kormány képes arra, hogy minden kommunikációt valós időben, vagyis annak időpontjában lehallgasson. Ennél sokkal többről van szó: minden digitális kommunikációt - telefonbeszélgetést, e-mailt, online társalgást és hasonlókat - automatikusan felvesznek és eltárolnak, majd ehhez hozzáférést biztosítanak a kormánynak.

"Ez a mindenhol jelen levő, korlátlan megfigyelés állama" - írta a brit lap, megjegyezve, hogy erre az átfogó tevékenységre korábban is utaltak bizonyos jelek.

Az AT&T kommunikációs szolgáltató egy volt mérnöke, Mark Klein egyszer arról beszélt: egykori cége és más hasonló szolgáltatók különleges hálózatot építettek ki, amely teljes és akadálytalanul hozzáférést biztosít a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára minden ügyfelük telefonbeszélgetéseiről tárolt adatokhoz, e-mailes kommunikációjuk tartalmához. Klein azt mondta, "az NSA az AT&T-vel együttműködve felállított egy olyan rendszert, amellyel elő tudja hívni az amerikaiak internetezési és telefonálási adatait". Hozzátette, a kormánynak azzal az állításával szemben, hogy a megfigyelési program a tengerentúli terroristák ellen irányul, az adatok jelentős része a hazai kommunikációra vonatkozott. A brit lap szerint ez az elképesztő közlés annak idején jórészt elsikkadt.Ez a minden egyes telefonhívást érintő lehallgatási és adattárolási folyamat magyarázza a The Washington Post című napilap 2010-es megdöbbentő közlését arról, hogy az NSA naponta 1,7 milliárd e-mailt, telefonhívást és más típusú kommunikációt rögzít.

Ez a kiterjedt megfigyelési rendszer segít megmagyarázni azt is, miért mondott le William Binney korábbi NSA-tisztségviselő, aki az ellen tiltakozott, hogy ügynöksége lehallgatja az amerikai állampolgárok kommunikációját. Azt állította, hogy a washingtoni kormány mintegy 20 ezer milliárd, amerikai állampolgárok között lezajlott kommunikációt tárol. Binney szerint ezen adatbázis alapján bárki célponttá válhat.

Habár ezt a lehallgatási-megfigyelési rendszert a legszigorúbb titkosság övezi, nagyságát bizonyos nyilatkozatok időnként érzékeltetik. Ron Wyden és Mark Udall demokrata párti szenátorok évek óta arra figyelmeztetnek, hogy az amerikaiak elképednének, ha megtudnák, hogy kormányuk milyen tevékenységet folytat a titkos megfigyelések keretében.

A 2001 szeptemberi Amerika-ellenes terrormerényletek utáni hisztéria csúcsán, 2002-ben a Pentagon be akarta vezetni az úgynevezett Totális Információs Tudatosság programját. A kezdeményezés azonban olyan ellenállásba ütközött, hogy törölni kellett. Ennek ellenére a későbbi években ezt a programot megvalósították, de már nem az eredeti hátborzongató elnevezéssel és a mindent látó szem logójával.

A The Guardian megállapította: az Amerikai Megfigyelő Állam működésének az az alapelve, hogy nem történhet olyan emberi kommunikáció, amelyről az amerikai kormány ne szerezne tudomást, s erről a tényről a legtöbb ember nem tud. A brit lap ismert biztonsági elemzője, Glenn Greenwald megjegyezte: akármi legyen is az emberek nézete erről, a tömeges megfigyelés az önkényuralmi politikai kultúra jellemzője.