A dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány által létrehozott, egymillió euróval járó díjat Ernst Bamberg, Peter Hegemann és Georg Nagel, a frankfurti Max Planck Intézet kutatói, Gero Miesenböck, a Yale Egyetemen dolgozó osztrák idegkutató, Ed Boyden, a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója és Karl Deisseroth, a Stanford Egyetem professzora kapta megosztva - jelentették be hétfőn Koppenhágában. Az elismerést a tudományos életben világszerte az "idegtudományi Nobel-díjként" tartják számon.

A díjazottak megteremtették az idegsejteket fénnyel manipuláló optogenetika alapjait. A módszer lényege, hogy fényérzékeny fehérjéket juttatnak az idegsejtekbe, és amint fénysugárzás éri őket, célzottan és gyorsan aktiválni tudják őket.

Ez a "forradalmi technika" az agy minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé, teljesen új ismereteket adva annak bonyolult feladatairól. Az optogenetika segítségével könnyebb lesz olyan betegségeket kutatni, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az epilepszia, a skizofrénia, az ADHD, a különböző szenvedélybetegségek és a fájdalommal kapcsolatos rendellenességek - idézte zsűri indoklását az alapítvány honlapja (http://www.thebrainprize.org/flx/media/).

Az optogenetikát a Nature tudományos szaklap 2010-ben az év módszerének választotta.

A módszert Ernst Bambergnek, a Frankfurti Max Planck Intézet igazgatójának laboratóriumában dolgozták ki 2002-ben. Ezt fejlesztette tovább Karl Deisseroth, a Stanford Egyetem viselkedéstudománnyal és biológiai tervezéssel foglalkozó professzora. Gero Miesenböck legyeknél fedezte fel, hogy az agysejtek fénysugárral be-, illetve kikapcsolhatók. Miesenböck ennek segítségével vizsgálta az agy szerkezetét.

Az Agy Díjat május másodikán adják át Koppenhágában.

A díjat először 2011-ben ítélték oda, akkor három világhírű magyar agykutatót, Buzsáki Györgyöt, Freund Tamást és Somogyi Pétert illeték az elismeréssel.