A hovatartozásról szóló népszavazást március 10-11-re tűzték ki. A szavazólapon mindössze egy kérdés szerepel majd: "Szeretné-e Ön, hogy a Falkland-szigetek továbbra is megtartsa politikai státusát, mint az Egyesült Királyság tengerentúli területe?". A sziget lakóinak döntő többsége várhatóan igennel fog voksolni. A népszavazásról szóló döntést 2012 júniusában jelentette be a szigetek törvényhozó testülete.

"Nem fér kétség ahhoz, hogy a falklandiak az Egyesült Királyság saját önkormányzattal rendelkező tengerentúli területeként akarják megtartani a szigeteket, ezért a brit kormány teljes támogatásával úgy döntöttünk, hogy népszavazást tartunk" - mondta akkor Port Stanleyben, a szigetcsoport fővárosában Gavin Short, a törvényhozó testület vezetője.

David Cameron brit miniszterelnök üdvözölte a kezdeményezést, és közölte, hogy London "tiszteletben tartja és megvédi" a referendum eredményét. Cristina Kirchner argentin államfő ugyanakkor az elmúlt fél évben többször is hangsúlyozta, hogy hazája továbbra is igényt tart az Atlanti-óceán déli részében fekvő szigetcsoportra. Az argentin vezető csütörtökön sürgette, hogy a két ország kezdjen párbeszédet a szigetek feletti szuverenitás kérdéséről.

Az elmúlt hetekben a felek a sajtóban feladott hirdetésekben viaskodtak egymással a szigetekért. Argentína a Guardian és az Independent brit lapokban követelte magának a Falkland-szigeteket, amit direkt 1833. január 3-ára emlékezve időzítettek, amikor az argentinok szerint a britek elvették tőlük a szigeteket. Az argentin elnök a Cameronnak címzett hirdetésekben azt írta, hogy a XIX. századi gyarmatosítás durva példájaként erővel szakították el a Malvinasnak nevezett szigeteket országától. Kirchner "gyarmattartó hatalomnak" nevezte Nagy-Britanniát, amely szerinte akadályozza Argentína területi egységének helyreállítását.

"El a kezekkel a Falkland-szigetektől" - reagált egész oldalas hirdetésben a Sun brit bulvármagazin a legnagyobb angol nyelvű argentin lapban, a The Buenos Aires Heraldban. A hirdetésben felidézik az 1982-es háborút, amelyben 649 argentin és 255 brit halt meg, majd vitatják Argentína követelését. Állításuk szerint a brit felségigények egészen 1765-ig nyúlnak vissza, de egyébként is a falklandiaknak kell dönteniük. A márciusban tartott népszavazás pontot tehet az ügy végére, de amennyiben így sem sikerül lezárni a konfliktust, David Cameron brit miniszterelnök szerint az sem kizárt, hogy országa katonai lépésekhez folyamodjon.