Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Bezárták Dél-Amerika legnagyobb szeméttelepét

Több mint harmincévi működés után bezárták Latin-Amerika legnagyobb szemétlerakó-telepét Rio de Janeiro közelében.

A Jardim Gramacho nevű telepre naponta 6-7 ezer tonna szemetet szállítottak a hatmilliós városból. A szeméthegy szennyezte a talajt, a folyókat és a Guanabara-öblöt, az ország legnagyobb környezetkárosító létesítménye volt. Izabella Teixeria környezetvédelmi miniszter a telep bezárását történelmi pillanatnak nevezte vasárnap.

Lucy Walker brit filmrendező Vik Muniz - A szemét művésze című filmje tette világhírűvé a Jardim Gramachót. A film a több mint 1700 szemétgyűjtő életét mutatja be. Az úgynevezett catadoresek Rio városától 14 ezer brazil realt kapnak kártérítésül. Eduardo Paes polgármester pedig további támogatást ígért nekik az újrakezdéshez.

A második legnagyobb brazil város szemetét hétfő óta a Riótól 75 kilométerre lévő Seropédicában 2011-ben megnyitott hulladékkezelőbe szállítják, ahol a talajt a környezetvédelmi minisztérium szerint háromszorosan lezárták, hogy így védjék a szennyezésektől.

A Jardim Gramacho 1978 óta működött Duque de Caxaisban mintegy 20 kilométerre Rio de Janeirótól.

A telep bezárása szoros összefüggésben áll azzal, hogy két hét múlva kezdődik Rióban az ENSZ környezetvédelmi csúcstalálkozója, a Rio+20. A konferenciára több mint száz állam- és kormányfő, összesen mintegy ötvenezer fő érkezik a Cukorsüveg-hegy városába.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×