A most először elvégzett ilyen jellegű összesítés kimutatta, hogy tavaly 371 ezer, külföldön született kérelmező igényelt munkanélküliséghez kötődő szociális juttatást, például munkanélküli segélyt vagy álláskeresési támogatást. Közülük 258 ezren az EU-n kívülről érkeztek Nagy-Britanniába. A bevándorlók által csalárd módon benyújtott támogatási igénylések aránya ugyanakkor mindössze két százalék volt.

Chris Grayling foglalkoztatási és Damian Green bevándorlásügyi államtitkár a konzervatív The Daily Telegraphban írt közös pénteki cikkében úgy fogalmazott, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány "teljesen zűrzavaros állapotban hagyta hátra" a bevándorlási rendszert, "milliók jöttek be Nagy-Britanniába a nyitott kapukon ... köztük több százezren Kelet-Európából az Európai Unió bővítése után".

Grayling a BBC-nek pénteken elmondta: a kimutatásra azért volt szükség, mert a kormány véget akar vetni a "juttatásturizmusnak", vagyis annak, hogy sokan csak a szociális juttatásokért jönnek Nagy-Britanniába.

A bevándorlási és a foglalkoztatási ügyekért felelős tárcákat a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Konzervatív Párt vezeti.

A párt már a koalíció győzelmét hozó 2010-es parlamenti választások kampányában központi kérdéssé tette a bevándorlás visszaszorítását, és a választások óta is többször közölte, hogy a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében - az eddigi gyakorlattal ellentétben - élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.

David Cameron konzervatív párti miniszterelnök több ízben kijelentette azt is, hogy ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett kelet-közép-európai tagállamokból.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-közép-európai ország, köztük Magyarország előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány előírta, hogy az új keleti tagországokból érkezők jóváhagyásra terjesszék be munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz. Ez mindazonáltal szinte formalitás volt: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadta a hatóság.

A Munkáspárt vezette akkori brit kormány a keleti tagállamok felvétele előtt évi 5-13 ezer kelet-európai betelepülővel számolt, ez az előzetes becslés azonban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.

Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004-es bővítés óta Nagy-Britanniában megfordult keleti munkavállalóknak legalább a fele már hazament.

Magyarországról az eddig rendelkezésre álló teljes évi adatok szerint 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.